17.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 100/20

1.

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv (HL L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.) 13. cikkének (6) bekezdésében foglalt rendelkezéssel egyszerűen a vízgazdálkodási tervek kidolgozására írtak-e elő véghatáridőt (2009. december 22.), vagy ez az időpont az említett irányelv 3., 4., 5., 6., 9., 13. és 15. cikkében foglalt rendelkezések átültetésére meghatározott határidőt jelent;

Abban az esetben, ha az Európai Közösségek Bírósága arra a következtetésre jut, hogy az irányelv vizsgált rendelkezése egyszerűen a vízgazdálkodási tervek kidolgozására ír elő véghatáridőt, előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést kell a Bíróság elé terjeszteni:

2.

Valamely nemzeti jogszabály, amely megengedi a vízátvezetést egy adott vízgyűjtőből egy másikba anélkül, hogy kidolgozták volna az azon vízgyűjtő kerületekre vonatkozó terveket, amelyek területén azok a vízgyűjtők is találhatók, amelyekből és amelyekbe átvezetésre kerül a víz, megfelel-e az irányelv 2., 3., 4., 5., 6., 9., 13. és 15. cikke szerinti rendelkezéseknek, figyelembe véve különösen, hogy az említett irányelv 2. cikkének 15. pontja értelmében a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egysége az a vízgyűjtő kerület, amelyhez tartozik;

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést kell még a Bíróság elé terjeszteni:

3.

A 2006/60/EK irányelv 2., 3., 4., 5., 6., 9., 13. és 15. cikke értelmében megengedett-e a víz átvezetése egy vízgyűjtő kerületből egy másik közeli vízgyűjtő kerületbe; igenlő válasz esetén a szóban forgó átvezetés célja kizárólag a lakossági vízszükséglet kielégítése lehet-e, vagy öntözés és energiatermelés is. Az irányelv fent említett rendelkezései értelmében szükség van-e minden esetben olyan — indokolt és a szükséges tudományos vizsgálat alapján elfogadott — közigazgatási döntésre, amely megállapítja, hogy a célzott vízgyűjtő kerület nincs abban a helyzetben, hogy saját vízforrásaival elégítse ki lakossági, öntözési és egyéb célú vízigényét;

Amennyiben a Európai Közösségek Bírósága arra a következtetésre jut az 1) kérdéssel kapcsolatban, hogy a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (6) bekezdése nem pusztán a vízgazdálkodási tervek kidolgozására állapít meg véghatáridőt (2009. december 22.), hanem az említett irányelv 3., 4., 5., 6., 9., 13. és 15. cikkének átültetésére szab meghatározott határidőt, előzetes döntéshozatal céljából még a következő kérdést kell a Bíróság elé terjeszteni:

4.

Valamely nemzeti szabályozás, amelyet az átültetésre fent előírt határidőn belül fogadtak el, és amely megengedi a vízátvezetést egy adott vízgyűjtőből egy másikba anélkül, hogy kidolgozták volna az azon vízgyűjtő kerületekre vonatkozó terveket, amelyek területén azok a vízgyűjtők is találhatók, amelyekből és amelyekbe átvezetésre kerül a víz, kétségtelenül veszélybe sodorja-e a szóban forgó irányelv hatékony érvényesülését, vagy annak vizsgálatához, hogy veszélybe sodorta-e az irányelv hatékony érvényesülését, további kritériumok figyelembe vétele is szükséges, mint amilyen az előirányzott beavatkozások mértéke vagy a vízátvezetés céljai;

5.

A 2000/60/EK irányelv 13., 14., és 15. cikkének — amelyek a nyilvánosság tájékoztatására, a nyilvánossággal történő konzultációra és részvételére vonatkozó eljárásokról rendelkeznek — megfelel-e az olyan, a nemzeti parlament által elfogadott szabályozás, amellyel a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket elfogadták, amennyiben a vonatkozó nemzeti jogszabály nem ír elő nyilvánosság részvételére vonatkozó szakaszt a nemzeti parlament előtti eljárás során, és amennyiben az ügy irataiból nem tűnik ki, hogy megtartották volna az irányelv által előírt konzultációs szakaszt a közigazgatási eljárásban;

6.

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.) módosított, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.) értelmében a környezetvédelmi hatástanulmány, amely duzzasztógátak építésére és vízátvezetésre vonatkozik — és amelyet azután terjesztenek a nemzeti parlament elé jóváhagyásra, hogy a bíróság már megsemmisítette az aktust, amellyel korábban jóváhagyták —, illetve amely vonatkozásában már lezajlott a nyilvánosság tájékoztatása, kielégíti-e a fent említett irányelv 1., 2., 5., 6., 8., 9. cikkében foglalt, a nyilvánosság tájékoztatását és részvételét érintő követelményeket anélkül, hogy újból le kellene folytatni ezt az eljárást

7.

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 197., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.) hatálya alá tartozik-e az olyan folyóelvezetésre irányuló terv, amely: a) duzzasztógátak építésével és a víz egyik vízgyűjtő kerületből a másikba történő átvezetésével jár; b) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.) hatálya alá tartozik; c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.) által szabályozott munkálatokra vonatkozik, és d) környezeti hatással lehet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.) által meghatározott területekre;

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést kell még a Bíróság elé terjeszteni:

8.

A 2001/42/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében lehet-e formális előkészítő aktusoknak tekinteni azokat az aktusokat, amelyeket 2004. július 21-e előtt fogadtak el, oly módon, hogy ne kelljen elkészíteni a stratégiai környezeti vizsgálatot; olyan aktusokat, amelyek a vitatott munkálatokra vonatkoznak, és amelyeket a bíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisített:

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést kell még a Bíróság elé terjeszteni:

9.

A 2001/42/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdése alapján, amennyiben a terv egyidejűleg a szóban forgó irányelv, valamint a 2000/60/EK és a 85/337/EK irányelv hatálya alá is tartozik, amelyek maguk is előírják a munkálat környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, vajon elegendőek-e a 2001/42/EK irányelv tiszteletben tartására a 2000/60/EK és a 85/337/EK irányelv rendelkezései alapján elvégzett tanulmányok, vagy önálló stratégiai környezeti vizsgálat elvégzése szükséges;

10.

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.) 3., 4. és 6. cikke értelmében azok a területek, amelyek szerepelnek a közösségi jelentőségű természeti területeket tartalmazó nemzeti jegyzékben, és amelyeket utóbb a közösségi jelentőségű területek közösségi jegyzékbe is belefoglaltak, a 92/43/EGK irányelv védelmi körébe tartoznak-e a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat elfogadását megelőzően;

11.

Lehetőség van-e a 92/43/EGK irányelv 3., 4. és 6. cikke értelmében arra, hogy az illetékes nemzeti hatóságok felhatalmazást adjanak olyan vízelvezetési terv megvalósítására, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen különleges természetvédelmi területnek minősülő terület megóvásához, amikor az erre a munkálatra vonatkozó aktában szereplő minden tanulmányban megállapították a terület madárvilágára vonatkozó adatok teljes hiányát, illetve az arra vonatkozó megbízható és naprakész adatok hiányát;

12.

A 92/43/EGK irányelv 3., 4. és 6. cikke értelmében azok az indokok — elsődlegesen az öntözés, másodsorban pedig a lakossági használatra szolgáló vízszükséglettel indokolt terv —, amelyek alapján valamely vízelvezetési terv megvalósul, kimerítik-e az irányelv által előírt, a közérdek kényszerítő indoka fogalmát olyan módon, hogy megengedhető legyen a munkálatok megvalósítása, annak ellenére, hogy annak káros hatása van a fent említett irányelv által védett területekre;

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést kell még a Bíróság elé terjeszteni:

13.

A 92/43/EGK irányelv 3., 4. és 6. cikke értelmében a Natura 2000 minősítésű terület — amelyet valamely vízelvezetési terv károsan érint — általános egységességének védelmét szolgáló, szükséges kiegyenlítő intézkedéscsomag alkalmasságának meghatározásakor figyelembe kell-e venni olyan kritériumokat, mint amilyenek az elvezetés terjedelme és a végrehajtásához szükséges műveletek jellege;

14.

Az EK-Szerződés 6. cikkében foglalt fenntartható fejlődés elve fényében a 92/43/EGK irányelv 3., 4. és 6. cikke értelmében az illetékes nemzeti hatóságok adhatnak-e engedélyt olyan vízelvezetési terv kivitelezésére, amely Natura 2000 minősítésű területen zajlik, anélkül, hogy ez ne kapcsolódna közvetlenül, illetve ne lenne nélkülözhetetlen e terület egységességének védelméhez, amennyiben a szóban forgó terv környezeti hatásainak vizsgálata során arra a következtetésre jutnak, hogy e terv következményeképpen a természetes édesvízi ökológiai rendszer ember általi beavatkozást elszenvedő édesvízi ökológiai rendszerré változna?