This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0737
Case T-737/14: Action brought on 24 October 2014 — Vnesheconombank v Council
T-737/14. sz. ügy: 2014. október 24-én benyújtott kereset – Vnesheconombank kontra Tanács
T-737/14. sz. ügy: 2014. október 24-én benyújtott kereset – Vnesheconombank kontra Tanács
HL C 7., 2015.1.12, pp. 41–42
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
12.1.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 7/41 |
2014. október 24-én benyújtott kereset – Vnesheconombank kontra Tanács
(T-737/14. sz. ügy)
(2015/C 007/46)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Bank for Development and Foreign Economic Affairs (Vnesheconombank) (Moszkva, Oroszország) (képviselők: J. Viñals Camallonga és J. Iriarte Ángel ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a 2014. július 31-i 2014/512/KKBP tanácsi határozat 1. cikkét, amennyiben az a felperesre vonatkozik, valamint törölje a felperest a határozat mellékletéből; |
|
— |
semmisítse meg a 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5. cikkét, amennyiben az a felperesre vonatkozik, valamint törölje a felperest a rendelet III. mellékletéből; |
|
— |
semmisítse meg a 2014. szeptember 8-i 2014/659/KKBP tanácsi határozat szerinti új 1. cikket, amennyiben az a felperesre vonatkozik, valamint törölje a felperest a határozat I. mellékletéből; |
|
— |
semmisítse meg a 2014. szeptember 8-i 960/2014/EU tanácsi rendelet szerinti új 5. cikket, amennyiben az a felperesre vonatkozik, valamint törölje a felperest azon mellékletből, amelybe felvették, és |
|
— |
kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló fent említett jogi normák ellen irányul a felperest érintő részükben.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a vitatott jogi normák a VEB tekintetében minden indokolást nélkülöznek, amely megakadályozza a védelem megfelelő gyakorlását. |
|
2. |
A második jogalap azon tények értékelésének nyilvánvaló hibáján alapul, amelyeken a vitatott rendelkezések alapulnak, mivel azoknak nincs ténybeli alapjuk és tényleges bizonyító erejük. |
|
3. |
A harmadik jogalap a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul a rendelkezések indokolása, az állítólagos indokokra vonatkozó bizonyítékok hiánya, valamint a védelemhez és a tulajdonhoz való jog tekintetében, mivel nem tartották tiszteletben az indokolási kötelezettséget, valamint a tényleges bizonyítékok bemutatásának a szükségességét, amely hatással van a többi jogra. Különösen a védelemhez való jogot sértették meg, mivel a Tanács a megfelelő és időben benyújtott kérelem ellenére túl későn adta át az eljárási iratokat – amelyek rövidek, összegyűjtésük pedig egyszerű –, amely megakadályozta a felperest abban, hogy a védelmét megfelelően előkészítse. |
|
4. |
A negyedik jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul, mivel objektív, pontos és egybehangzó ténykörülmények teszik lehetővé annak alátámasztását, hogy a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedések elfogadásával a Tanács az általa hivatkozott céloktól eltérő célokat követett. |
|
5. |
Az ötödik jogalap a tulajdonhoz való jog megsértésén alapul, amennyiben e jogot valós igazolás nélkül, valamint az arányosság elvének a tiszteletben tartása nélkül súlyosan korlátozták. |
|
6. |
A hatodik jogalap az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul, mivel ok nélkül sértették meg a VEB viszonylagos helyzetét a különböző piacokon. |