—

A felperes többek között azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értelmezte a kedvezményezett fogalmát. Előadja továbbá, hogy a Bizottság tévedett, amikor a repülőtér üzemeltetőit a térség és a légitársaságok közötti egyszerű „közvetítőknek” minősítette, vagyis elmulasztotta alaposan megvizsgálni, hogy az ilyen üzemeltetők gazdasági előnyben részesültek-e. Ráadásul a finanszírozás nem volt szelektív. A Bizottság továbbá tévesen értelmezte a versenytorzítás és a kereskedelemre gyakorolt hatás jelentését.

—

A felperes vitatja a Bizottság azon értékelését, amely szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretszabály nem alkalmazandó a jelen ügyben vizsgált tevékenységekre. Azt állítja továbbá, hogy a 2005. évi légi közlekedési iránymutatás igazolhatja a kérdéses finanszírozást.

—

A felperes érvelése szerint a Bizottság nem folytatott le megfelelő elemzést a piacgazdasági szereplő kritériumára tekintettel, jóllehet azt a jogszabályok megkövetelik, továbbá a harmadik felek által benyújtott több beadványban is kérték.

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem tért ki jelentős jogi vagy ténybeli körülményekre, továbbá olyan indokokkal szolgált, amelyek nem voltak egyértelműek, elmulasztott figyelembe venni a harmadik felek által felhozott bizonyos jelentős érveket, valamint olyan kijelentéseket tett, amelyek jellegüknél fogva ellentmondásosak voltak.