Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62020TN0166

T-166/20. sz. ügy: 2020. április 3-án benyújtott kereset – JD kontra EBB

HL C 201., 2020.6.15, pp. 34–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 201/34


2020. április 3-án benyújtott kereset – JD kontra EBB

(T-166/20. sz. ügy)

(2020/C 201/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: JD (képviselő: H. Hansen ügyvéd)

Alperes: EBB

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a határozatot, amely előírja, hogy (i) a felperes írjon alá egy, a munkaszerződéséhez fűzött olyan kiegészítést, amelyben bizonyos szociális biztonsági jogairól lemond, és (ii) amely nem teszi lehetővé a felperes számára az EBB szolgálatába történő belépést, amíg alá nem írja az említett kiegészítést;

következésképpen kötelezze az alperest az említett szerződés-kiegészítést tartalmazó, továbbá a szolgálatba lépés feltételeként a felperesnek az ehhez kapcsolódó, a szóban forgó kiegészítésnek aláírására felhívó levelének visszavonására;

kötelezze az alperest arra, hogy engedélyezze a felperesnek az EBB szolgálatába történő belépését a díjazásnak és a juttatásoknak a szolgálatba lépés szerződés szerinti időpontjáig visszamenőleges megadásával;

kizárólag az alperest kötelezze a költségek viselésére és

biztosítsa a felperes számára, hogy a későbbiekben minden egyéb jogával élhessen.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az adatvédelmi követelmények megsértésére alapított jogalap

A felperes arra hivatkozik, hogy az alperes megsértette az (EU) 2018/1725 rendelet (1) 15. cikke (1) bekezdésének c) pontját. Az alperes egy egészségügyi kérdőívre adott válaszokat használt fel arra, hogy szűkítse az ellátások körét halál és rokkantság esetén, noha a kérdőív adatvédelmi nyilatkozata nem tüntette fel, hogy az felhasználható ilyen célra.

2.

A második, az ellátásoknak az EBB által szándékozott kizárására vonatkozó jogalap hiányára alapított jogalap

A felperes azt állítja, hogy az alperes megsértette a II. személyzeti szabályzat 33d. cikkét és a személyzetre vonatkozó szabályok 9.1.2. cikkét. Az EBB által hivatkozott jogalap (a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzat 6–1. cikke) nem tekinthető észszerűen az EBB által felhozhatónak. Az említett rendelkezés nem veszi figyelembe az alkalmazást megelőző orvosi vizsgálat fogalmának a személyzetre vonatkozó szabályok X. mellékletének 2.1.1.A. cikkében szereplő meghatározását és a vizsgálat kifejezett célját.

3.

A harmadik, a munkaszerződés-kiegészítés aláírásának megkövetelésére vonatkozó jogalap hiányára alapított jogalap

A felperes azt állítja, hogy az alperes megsértette a II. személyzeti szabályzat 13. cikkét. Az EBB belső szabályzataiban nincs olyan szabály, amely előírná, hogy egy olyan személynek, aki munkaszerződést kötött az EBB-vel és az EBB foglalkozás-egészségügyi orvosa munkavégzésre alkalmasnak találta, a munkaszerződéséhez fűzött olyan kiegészítést kellene aláírnia, amelyben bizonyos szociális biztonsági jogairól (különösen a halál és rokkantság esetén járó ellátásokról) lemond.

4.

A negyedik, a hátrányos megkülönböztetésre és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdésére és 34. cikkének (1) bekezdésére alapított jogalap

A felperes azt állítja, hogy az alperes a kifogásolt határozatával alapvető szociális biztonsági jogokat (különösen a halál és rokkantság esetén járó ellátásokat) igyekszik megvonni a felperestől az általa megállapított genetikai jellemzők és/vagy állítólagos rokkantság matt. Az EBB megsértette a felperes alapvető jogait azáltal, hogy a felperestől megkövetelte, hogy munkaszerződése megszüntetésének terhe mellett mondjon le az említett szociális biztonsági jogairól. Az alperes magatartása hátrányosan megkülönböztető, mivel a felperes alapvető szociális biztonsági jogait önkényes indokkal (a jövőbeni rokkantság „nagyon/rendkívül alacsony” kockázatának fennállása) és önkényesen meghatározott időtartamra (5 évig) kívánja korlátozni.


(1)  A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 295, 39. o.).


Top