|
16.3.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 89/31 |
2014. december 16-án benyújtott kereset – Mezhdunaroden tsentar za izsledvane na maltsinstvata i kulturnite vzaimodeystvia kontra Bizottság
(T-819/14. sz. ügy)
(2015/C 089/37)
Az eljárás nyelve: bolgár
Felek
Felperes:„Mezhdunaroden tsentar za izsledvane na maltsinstvata i kulturnite vzaimodeystvia” alapítvány (Szófia, Bulgária) (képviselő: Hristo Hristev ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az Európai Bizottság ARES (2014) 2848632–01/09/2014 hivatkozási számú levelében és a hozzá csatolt 3241409948. sz. terhelési értesítésben szereplő, ARES (2014) 2848632–01/09/2014 hivatkozási számú jogi aktusát; |
|
— |
ítélje meg az ezen eljárásban felmerült költségeinek megtérítését; |
|
— |
másodlagosan, a megsemmisítés iránti kereset elutasítása esetén, a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. cikke 3. § -ának második bekezdése értelmében kötelezze az alperest a felperes azon költségeinek viselésére, amelyeket rosszhiszeműen okozott neki. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalapban azzal érvel, hogy a keresete elfogadható, mivel a megtámadott jogi aktus közhatalom gyakorlása során valamely harmadik személlyel szemben elfogadott jogi aktusnak tekintendő, amely alapján jogos érdeke fűződik az általa elkövetett jogsértés megállapításának vitatásához, amely megállapítás az őt hátrányosan érintő intézkedések meghozatalának feltétele.
A második jogalapban azzal érvel, hogy az Európai Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés elvét, mivel a tényállást nem vizsgálta meg átfogó jelleggel, objektív módon és következetesen, és nem vette figyelembe az érintett személy jogi érveit, valamint a jogi aktusát nem indokolta.
A harmadik jogalap a jogbiztonság elvének megsértésére alapít, mivel a megtámadott jogi aktus rendelkező része nem világos, különösen e jogi aktus természetét illetően.
A negyedik jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésére alapít, mivel a Bizottságnak a korábbi projektekkel kapcsolatos – akár azok végrehajtására, akár pedig számviteli nyilvántartására vonatkozó – megjegyzéseinek hiánya jogos bizalmat ébresztett a felperesben aziránt, hogy a könyvvitele megfelelő, és nem szükséges a folyamatban lévő vagy jövőbeli projektekre nézve korrekciókat végezni; ezt a bizalmat tehát a hatáskörrel rendelkező hatóság, vagyis az Európai Bizottság magatartása keltette.