9.3.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/56


2020. január 14-én benyújtott kereset – Buxadé Villalba és társai kontra Parlament

(T-32/20. sz. ügy)

(2020/C 77/78)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperesek: Jorge Buxadé Villalba, María Esperanza Araceli Aguilar Pinar és Hermann Tertsch Del Valle-Lersundi (képviselő: M. Castro Fuertes ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg azt a határozatot, amelyben elismerik Don Carles Puigdemont i Casamajó és Don Antoni Comín i Oliveres európai parlamenti képviselői jogállását;

szüntesse meg e jogállás bármely hatását és a már bekövetkezett hatásokat;

szüntesse meg a Don Carles Puigdemont i Casamajó és Don Antoni Comín i Oliveres által asszisztensekkel, tanácsadókkal, gyakornokokkal, illetve harmadik személyekkel aláírt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket.

kötelezze Don Carles Puigdemont i Casamajót és Don Antoni Comín i Oliveres-t minden olyan összeg visszafizetésére, amelyet az Európai Parlamenttől európai parlamenti képviselőkként fennálló illegitim jogállásukkal összefüggésben bármely jogcímen és bármely összegben kaptak, kötelezze őket továbbá az asszisztensekkel, tanácsadókkal, gyakornokokkal, illetve harmadik személyekkel kötött, szolgáltatásnyújtásra irányuló bármely szerződés alapján az Európai Parlament által harmadik személyek számára kifizetett összegek visszafizetésére;

másodlagosan állapítsa meg, hogy az európai parlamenti képviselői feladatkörrel összeegyeztethetetlen a Katalónia autonóm közösség jogalkotási közgyűlésében meglévő tagság, továbbá állapítsa meg, hogy 2019. július 2-tól kezdve a hivatalba lépésük időpontjáig nem voltak jogosultak díjazást kapni, és rendelje el az esetlegesen átvett bármely összegek kamatokkal növelt visszafizetését;

a keresetnek való helyt adás esetén az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány – spanyol választási törvénnyel összefüggésben értelmezett – 8. és 12. cikkének megsértésére alapított jogalap.

A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy az említett okmány értelmében az európai választási eljárásra minden tagállamban a nemzeti rendelkezések, így az általános választási rendszerről szóló sarkalatos törvény 219–224. cikke az irányadó. Konkrétan: ezen utóbbi rendelkezés előírja, hogy a megválasztott képviselőknek öt napon belül esküt kell tenniük, illetve ünnepélyesen fogadalmat kell tenniük az alkotmány tiszteletben tartására, aminek hiányában a képviselői helyet megüresedettnek nyilvánítják. D. C. Puigdemont és D. A. Comín azonban soha nem jelent meg a választási bizottság előtt azzal a céllal, hogy esküt vagy fogadalmat tegyen.

2.

A második, az Európai Parlament eljárási szabályzata 3. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a hatáskörrel rendelkező spanyol hatóság semmiféle igazolást nem bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy D. C. Puigdemont és D. A. Comín teljesítette az alkotmány tiszteletben tartásával kapcsolatos alaki követelményt, ami a megválasztott képviselőkkénti jogállásukra nézve felfüggesztő hatállyal bír. Az Európai Parlament eljárása következésképpen – a felperesek álláspontja szerint – figyelmen kívül hagyja az európai választási okmányt, beavatkozik a tagállamok szuverén hatásköreibe, és teljes mértékben jogellenessé és érvénytelenné tesz bármely olyan aktust, amelyet az Európai Parlament plenáris ülés vagy bizottságok keretében D. C. Puigdemont és D. A. Comín esetleges részvételével fogad el.

3.

A harmadik, az Európai Parlament aktusának érvénytelensége miatt az Európai Unió Bírósága 2019. december 19-i C-502/19. sz. Junqueras Vies ítéletének irreleváns jellegére alapított jogalap

A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy D. C. Puigdemont és D. A. Comín soha nem volt előzetes letartóztatásban, valamint hogy kizárólag a megválasztott képviselőkként rendelkeznek mentességgel, azonban nem rendelkeznek az európai parlamenti képviselők teljes körű jogállásával, mivel nem teljesítették a spanyol választási eljárás valamennyi feltételét.

4.

A negyedik, az európai választási okmány 7. cikke (3) és (4) bekezdésének megsértésére alapított, másodlagosan felhozott jogalap, amennyiben a spanyol választási törvényben (az általános választási rendszerről szóló sarkalatos törvény 211. cikke (2) bekezdésének d) pontja) előírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy az európai szabályozással összhangban minden tagállam kiterjesztheti a nemzeti szinten előírt összeférhetetlenségi okokat az európai parlamenti választásokra, hogy a fent hivatkozott nemzeti választási jogi rendelkezés előírja az összeférhetetlenséget azon képviselők esetében, akik az autonóm közösségek jogalkotási közgyűlésének tagjai, valamint hogy D. C. Puigdemontnak és D. A. Comínnak a katalán parlamentben fennálló képviselői jogállása 2020. január 7-én szűnt meg.