2022.10.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 408/15 |
A Bíróság (kilencedik tanács) 2022. szeptember 8-i ítélete (a Sąd Rejonowy dla Warszawy – Śródmieścia w Warszawie [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – E. K., S. K. kontra D. B. P. (C-80/21), B. S., W. S. kontra M. (C-81/21) és B. S., Ł. S. kontra M. (C-82/21),
(C-80/21–C-82/21. sz. egyesített ügyek) (1)
(Előzetes döntéshozatal - 93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - A 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése - Jelzáloghitel-szerződések - Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából eredő joghatások - Elévülés - A tényleges érvényesülés elve)
(2022/C 408/17)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Rejonowy dla Warszawy – Śródmieścia w Warszawie
Az alapeljárás felei
Felperesek: E. K., S. K. (C-80/21), B. S., W. S. (C-81/21), B. S., Ł. S. (C-82/21)
Alperesek: D. B. P. (C-80/21), M. (C-81/21), (C-82/21)
Rendelkező rész
1) |
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött szerződés valamely feltételének tisztességtelen jellegét kizárólag a feltétel ilyen jellegét eredményező elemei – és nem a feltétel egésze – tekintetében állapíthatja meg, aminek következtében e feltétel az ilyen elemek elhagyásával részben érvényes marad, már amennyiben ez az említett feltétel tartalmának lényegét érintő megváltoztatását eredményezi, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. |
2) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött szerződésben foglalt olyan tisztességtelen feltétel semmisségének megállapítását követően, amely nem eredményezi e szerződés egészének semmisségét, e feltételt a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesítheti |
3) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a nemzeti bíróság – miután megállapította a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, amely a szerződés egészének semmisségét eredményezi – a semmissé nyilvánított feltételt akár a felek szándékának a szerződés semmisségének elkerülése érdekében való értelmezésével, akár a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesíti még abban az esetben is, ha a fogyasztót tájékoztatták ugyanezen szerződés semmisségének következményeiről és e következményeket elfogadta. |
4) |
A tényleges érvényesülés elvének fényében a 93/13 irányelvet a következőképpen kell értelmezni: azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a hitelszerződésben foglalt tisztességtelen feltétel teljesítése során az eladónak vagy szolgáltatónak jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítésére irányuló fogyasztói igény tekintetében a tízéves elévülési idő a fogyasztó teljesítéseinek időpontjában kezdődik, még abban az esetben is, ha az adott időpontban ő maga nem tudta felmérni a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, vagy nem volt tudomása e feltétel tisztességtelen jellegéről, továbbá tekintet nélkül arra, hogy a szerződésben foglalt visszafizetési határidő – amely a jelen ügyben harminc év – a törvényes tízéves elévülési időt jóval meghaladja. |