1.

Az EKB rendszeresen és a nem bizalmas statisztikai információk megosztásáról szóló, az EKB és az ERKT között 2013. szeptember 25-én létrejött egyetértési megállapodás (a továbbiakban: egyetértési megállapodás) és annak későbbi módosításai szerint az abban meghatározott megosztott adatokat (a továbbiakban: megosztott adatok) átadja az ERKT-nak.

2.

A megosztott adatokat az ERKT Titkársága az egyetértési megállapodásban a megosztott adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására meghatározott feltételek szerint kapja meg. Az EKB saját kezdeményezésére vagy az ERKT kérésére megváltoztathatja a megosztott adatok tartalmát, különösen az alábbiak változásának figyelembevétele érdekében: a) az EKB Statisztikai Adattárházának adatösszetétele vagy működése, b) az EKB által az adatokat szolgáltatótól a nem közzétett adatok megosztására kapott hozzájárulás, vagy c) az ERKT jogszabályban előírt feladatainak terjedelme és ellátásnak módja vagy az ehhez kapcsolódó adatszükségletei.

3.

Az EKB egyben a megosztott adatok körében nem szereplő összesített adatokat is az ERKT rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azokban nem szerepelnek a 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikkének (12) bekezdésében meghatározott bizalmas statisztikai információk, és az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatóak, kivéve, ha a szóban forgó adatokat már nyilvánosságra hozták. Az ERKT Titkársága az EKB-val folytatott konzultációt követően műszaki specifikációkat állapít meg az ezen adatokhoz való hozzáférésre, amennyiben azokat nem közzétett adatként jelölték meg.

1.

Az EIOPA a nemzeti felügyeleti hatóságokhoz benyújtott, a Szolvencia II. rendszeres felügyeleti adatszolgáltatásból rendelkezésére álló adatokból levezetett, az EIOPA által erre a célra meghatározott mutatókészletet jelenti. A mutatók jelentése minden tagállamra vonatkozóan történik, amennyiben az általános szabályokban meghatározott feltételek teljesülnek, továbbá az Unió egészére, az adatszolgáltatók kettős számbavételének kiszűrésével. Egyedi esetekben további összesítéseket is meg lehet határozni A benyújtási napokat a Szolvencia II. jogi keret hatálybalépését követően kétoldalú megállapodásokban szabályozzák.

2.

Az ERKT Titkársága – az EIOPA-val való kölcsönös megállapodás alapján – műszaki specifikációkat állapíthat meg további összesített adatok rendszeres jelentésére, amelyeknek a nemzeti felügyeleti hatóságokhoz benyújtott, a Szolvencia II. rendszeres felügyeleti adatszolgáltatásból rendelkezésére álló adatokon kell alapulniuk.

a)

a Központi Bankok Európai Rendszerénél (KBER), az európai felügyeleti hatóságoknál (EFH-k), kereskedelmi adatszolgáltatóknál vagy nemzetközi szervezetek – pl. a Nemzetközi Elszámolások Bankjánál – adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok felhasználása; vagy

b)

eseti felmérés elvégzése révén.

a)

követik az egyeztetett eljárási lépéseket, melyeket átláthatóan kell alkalmazni;

b)

kerülik az adatszolgáltatókkal való túlzott érintkezést;

c)

a lehető legnagyobb mértékben felhasználják a rendelkezésre álló adatokat különféle elemzési és operatív célokra, egyidejűleg tiszteletben tartva a szükséges jogszabályi korlátokat és a titoktartással kapcsolatos biztosítékokat;

d)

lehetőség szerint a meglévő, a lehető legnagyobb mértékben harmonizált módszertanokat és adatgyűjtéseket használnak;

e)

visszacsatolási mechanizmusokat vezetnek be, valamint az érintett felek között a módszertani információk megosztása révén kialakítják az eseti felmérések bevált gyakorlatát.

1.

Az ERKT Titkársága az EKB-val vagy az érintett EFH-kkal való konzultáció után az olyan adatok szolgáltatására vonatkozó eseti kérést küld, amelyeket az I. és a II. melléklet szerint rendszeresen nem jelentenek, de amelyek ennek ellenére már a KBER vagy az EFH-k (a továbbiakban együtt: a címzettek) rendelkezésére állnak, az adatkérés leírásának megállapításával. A kért adatok szolgáltatásának határidejéről az ERKT Titkársága és az érintett felek állapodnak meg.

2.

A címzetteknek a kért információkat az irányadó jogban meghatározott szabályok és eljárások szerint kell nyújtaniuk, ideértve, de nem kizárólag az alábbiakat:

3.

Ezt követően az ERKT Titkársága átadja az adatokat az ERKT azon részlegének, amely az adatokat kérte.

4.

Amennyiben lehetséges az információkérés a kereskedelmi szolgáltatóktól elérhető adatok felhasználásával történő teljesítése, ezeket az adatokat az ERKT Titkárságán keresztül juttatják el az ERKT azokat kérő érintett részlegének, egy minőségértékelés és a relatív költségre vonatkozó információkkal kíséretében.

1.1.

A fentiek ellenére az ERKT részlegei által összesített információk iránt benyújtott első eseti kérések nyomán elsőként megindul a vizsgálati szakasz, amelyet végezhet maga az érintett részleg, az ERKT Titkársága vagy az EKB. Az ilyen vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az eseti felmérés elvégzésére szükség van-e. A vizsgálati szakasz különösen azt fogja értékelni, hogy milyen kvantitatív és kvalitatív adatok állnak már rendelkezésre, és hogy azok megfelelnek-e a célnak. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok a célra nem alkalmasak és felmerül annak szükségessége, hogy az adatszolgáltatóktól eseti felmérés keretében gyűjtsenek be adatokat, a vizsgálati szakasz már meghatározhatja a vonatkozó adatszolgáltatói kört, és az eseti felmérés elvégzésével az adatszolgáltatóknál felmerülő átfogó költséghatást.

1.2.

Az ERKT és egy vagy több EFH megállapodhat – egy adott témakörhöz fűződő közös érdekük alapján – eseti felmérés indításában, mely esetben a vizsgálati szakaszra nincs szükség.

a)

Az 1. típusú felmérés egyedi kérdésekre összpontosít, pl. a kitettségek megfelelő értékelésére, és célja rendszerint a rendszeres adatszolgáltatáson belül részletesebb bontás elérése, pl. „ebből” pozíciók révén. Az 1. típusú felmérések kiterjedhetnek olyan adatsorokra is, melyek más összefüggésben történő vagy más szervezet – pl. a Nemzetközi Valutaalap vagy a Nemzetközi Elszámolások Bankja – általi (rendszeres) adatszolgáltatásra vezetnek, és amelyekre már létezik bevett módszertani keret;

b)

A 2. típusú felmérések olyan jelenségekre terjednek ki, melyeket korábban nem elemeztek, és amelyekre nincs kialakult módszertan és rendszeres adatgyűjtés nem folyik. A 2. típusú felmérések általában nagyobb munkateherrel járnak, mint az 1. típusú felmérések, és nem feltétlenül vannak esetükben referenciapontok. A megfelelő adatszolgáltatói kör azonosítása és a módszertani keret meghatározása azt is jelentheti, hogy az adatgyűjtés megkezdése előtt jelentős időre van szükség.

3.1.

Az ERKT igazgatótanácsa (a továbbiakban: az igazgatótanács) dönti el, hogy az összesített adatokat eseti felméréssel kell-e összegyűjteni, figyelembe véve annak valószínű költségeit és a felmérés elvégzésének menetrendjét.

3.2.

Az ERKT részlegei az eseti adatgyűjtés iránti eredeti kérésüket az ERKT Titkárságának továbbítják, amely az ERKT adatokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportjával együttműködésben támogatja őket a rendelkezésre álló információk értékelésében, a korábban összegyűjtött információk lehető legnagyobb mértékű felhasználásában és az adatszolgáltatási teher növekedésének megelőzésében. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a rendelkezésre álló adatok a célnak nem felelnek meg, és felmerül az adatok adatszolgáltatóktól eseti felmérés útján történő begyűjtésének szükségessége, az ERKT alrészlege az ERKT Titkárságának támogatásával átalakítja az eredeti információkérést tényleges adatkövetelménnyé, és a vonatkozó információk elérhetőségének és minőségének értékelése az érintett szervezeteken belül történik. A vizsgálati szakasz igénybe veheti a KBER-t is, beleértve a KBER Statisztikai Bizottságát, a KBER Pénzügyi Stabilitási Bizottságát vagy az európai statisztikai rendszer, a kereskedelmi adatszolgáltatók és a nemzetközi szervezetek – pl. a BIS – más forrásait.

3.3.

Ha a vizsgálati szakasz alatt arra a következtetésre jutnak, hogy: a) a célra alkalmas adatok vagy elfogadható helyettesek állnak kielégítő minőségben rendelkezésre, és b) a nem nyilvános adatok felhasználásához a tulajdonos hozzájárul, eseti felmérés nem szükséges és az A. szakaszban ismertetett eljárások irányadóak.

3.4.

Amennyiben az alábbiak bármelyike bekövetkezik a) a célra alkalmas adatok, illetve helyettesek elérhetőek, de minőségük nem ismert vagy nem megfelelő; b) adatok és helyettesítők nem állnak rendelkezésre; vagy c) a nem teljes mértékben nyilvános adatok felhasználására az engedélyt nem sikerült beszerezni, az ERKT Titkársága az EKB-val együttműködésben tájékoztatja az adatokat kérő részlegeket az adatok elérhetőségével kapcsolatos értékelés eredményéről, és javaslatot tesz az eseti felmérés lehetséges forrásaira és módszertanaira, beleértve a következőket: i. az adatszolgáltatók kategóriái és száma, ii. adatszolgáltatási csatornák, pl. az STC, az FSC vagy az EFH-k, iii. a költségek és az időigény becslése, iv. a várható nehézségek.

3.5.

A vizsgálat eredményeit követően az ERKT Titkársága benyújtja az utánkövető intézkedésre vonatkozó javaslatát – a javaslat érdemének és költségvonzatának közelítő értékelésével – az ERKT igazgatótanácsa általi jóváhagyásra. Az ERKT igazgatótanácsa dönt arról, hogy az – adatszolgáltatók közreműködésével járó – eseti felmérés elvégzésre kerüljön-e vagy sem. Az igazgatótanács határozata különösen az alábbiakat határozhatja meg: a) a szükséges adatok intézményi és tételes granularitása, b) az alkalmazandó titoktartási szabályok, különösen az, hogy mely adatokhoz ki férhet hozzá, az adatok tárolása és továbbítása hogyan történik, c) az adatszolgáltatás határidői.

3.6.

Amennyiben az eseti felmérést valamely EFH végzi el, az ERKT Titkársága közvetlenül az illetékes EFH-val lép kapcsolatba. Az adatok az EKB-n keresztül továbbíthatóak, az 1092/2010/EU rendelet (5) 8. cikkének teljes betartása mellett.

3.7.

Amennyiben az eseti felmérést a KBER végzi el, az ERKT titkársága kapcsolatba lép az EKB-val, amely a megfelelő KBER-bizottság igénybevételével az illetékes nemzeti hatóságokon keresztül kapcsolatot kezdeményez a lehetséges adatszolgáltatókkal, az irányadó titoktartási korlátok betartása mellett.

3.8.

Az egyes eseti felmérések lezárultával a felek megosztják a felmérés elvégzésével és különösen az alkalmazott módszertannal és minőségellenőrzéssel, illetve a tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos információkat a jövőbeli felmérések eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.