Az Európai Unió C 328/2019

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/2

A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — WWF Italia o.n.l.u.s. és társai kontra Presidenza del Consiglio dei Ministri, Azienda Nazionale Autonoma Strade SpA (ANAS)

(C-411/19. sz. ügy)

(2019/C 328/02)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperesek: WWF Italia o.n.l.u.s., Lega Italiana Protezione Uccelli o.n.l.u.s., Gruppo di Intervento Giuridico o.n.l.u.s., Italia Nostra o.n.l.u.s., Forum Ambientalista, FC és társai

Alperesek: Presidenza del Consiglio dei Ministri, Azienda Nazionale Autonoma Strade SpA (ANAS)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az EU Bíróságának álláspontja szerint ellentétes-e az 1992/43/EGK irányelv (1) 6. cikkével és — az adott tényállásra való alkalmazhatósága esetén — a 2009/47/EK irányelvvel (2) a fentiekhez hasonló olyan elsődleges belső szabályozás és az annak végrehajtását szolgáló másodlagos szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a „végső fokon” eljáró szerv — amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a Ministro dell’ambiente e della tutela del territorio e del mare (környezet-, terüle- és tengervédelmi minisztérium, Olaszország) indokolt egyet nem értése esetén úgy határozzon, hogy valamely útépítés előzetes terve a környezeti szempontokkal összeegyeztethető — fontos közérdekre való hivatkozással intézkedjen a jóváhagyásról, tehát engedélyezze az eljárás folytatását akkor is, ha a környezetvédelemért felelős állami szerv álláspontja szerint nincs lehetőség esetleges követelmények és kárenyhítő intézkedések kidolgozására a projekt jóváhagyás alatt álló olyan változata tekintetében, amellyel kapcsolatban már negatív környezeti hatásvizsgálati véleményt fogalmaztak meg?

A Bíróság álláspontja szerint ellentétes-e a fent említett irányelvekkel az alkalmazott megoldáshoz hasonló olyan megoldás, amelynek értelmében valamely, környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát képező útépítés előzetes tervének jóváhagyása szempontjából a környezetvédelmi érdekhez képest elsőbbséget élvez a hivatkozott „fontos közérdek”, ha annak alapját kizárólag az útépítés nagyobb költséghatékonysága, annak — többek között — tájvédelmi, történelmi, kulturális és gazdasági-társadalmi megfelelősége, valamint valamely transzeurópai közúthálózat — a jelen ügyben a 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által „átfogó hálózatként” meghatározott TEN-[T] hálózat — megvalósításának szükségessége képezi, akkor is, ha létezik olyan alternatív megoldás, amelyet környezetvédelmi szempontból már jóváhagytak?

A Bíróság álláspontja szerint összeegyeztethető-e a fent említett közösségi jogszabályokkal az alkalmazott megoldáshoz hasonló olyan megoldás, amely lehetővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárásban jóvá nem hagyott útvonal környezeti szempontból vett fontosságával kapcsolatos további vizsgálatok és tanulmányok — köztük a környezeti hatásvizsgálat — végleges terv keretében történő elvégzését ahelyett, hogy a javaslattevőnek a környezetvédelmi szempontból viszont már elfogadott alternatív nyomvonalra gyakorolt gazdasági és tájvédelmi hatások enyhítésére vonatkozóan további vizsgálatokat és tanulmányokat kellene folytatnia?

A Bíróság álláspontja szerint — az említett előfeltételek fennállása esetén, és amennyiben az [uniós joggal] való összeegyeztethetőséggel kapcsolatos első, második és harmadik kérdésre igenlő választ kell adni — ellentétes-e a fent említett irányelvekkel az alkalmazotthoz hasonló olyan megoldás, amelynek értelmében valamely útépítés előzetes tervének jóváhagyására irányuló eljárás során a hatáskörrel rendelkező szerv környezeti szempontokkal való összeegyeztethetőség hiányára vonatkozóan megfogalmazott negatív véleménye nem kötelező, mivel azt írja elő, hogy csak a végleges terv keretében kell a természeti terület tájképi és környezeti elemeit ebből következően érő hatással kapcsolatos alaposabb vizsgálatokat, különösen a környezeti hatásvizsgálatot elvégezni és ezt követően a hatások kiegyenlítését és a károk enyhítését szolgáló megfelelő intézkedéseket előírni?

A Bíróság álláspontja szerint ellentétes-e a fent említett irányelvekkel az elfogadott megoldáshoz hasonló olyan megoldás, amely szerint a beavatkozásra javaslatot tevő személy az előzetes terv alapján megtartott szolgáltatási értekezlet során meghatározott tájvédelmi és környezetvédelmi előírások, észrevételek és ajánlások átvételére csak az útépítés végleges tervének elkészítése keretében köteles, noha ezzel kapcsolatban a környezetvédelemért felelős szerv rámutatott arra, hogy a terve jóváhagyás alatt álló változatát illetően nincs lehetőség esetleges előírások és kárenyhítési intézkedések előírására?

A Bíróság álláspontja szerint ellentétes-e a fent említett irányelvekkel az elfogadott megoldáshoz hasonló olyan megoldás, amely szerint a javaslatot tevő személynek ki kell dolgoznia az útépítés — az úgynevezett „alapos vizsgálatot” tartalmazó — környezeti hatástanulmányát is, amelyet teljes mértékben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell elkészíteni, és amely alapját képezi a szóban forgó hatásvizsgálat elvégzésének?

A Bíróság álláspontja szerint ellentétes-e a fent említett irányelvekkel az elfogadott megoldáshoz hasonló olyan megoldás, amelynek értelmében a rendszerint felelőstől (a környezet-, terület- és tengervédelmi minisztérium keretében működő, a környezeti hatásvizsgálatért és a környezeti stratégiai vizsgálatért felelős bizottságtól) eltérő harmadik személyt (Lazio tartományt) jelölnek ki az útépítés végleges tervének mellékletét képező környezeti hatástanulmány ellenőrzésére abból a célból is, hogy meghatározzák az érintett természeti terület környezeti és tájvédelmi elemeinek védelméhez és megőrzéséhez szükséges esetleges további kárenyhítő és kiegyenlítő intézkedéseket, és a d. lgs. n. 163/06 (163/06. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) 18. cikkének 4. és 5. bekezdésének megfelelően és az abban meghatározott célok érdekében a környezet-, terület- és tengervédelmi minisztérium keretében működő, a környezeti hatásvizsgálatért és a környezeti stratégiai vizsgálatért felelős bizottság feladata kizárólag az, hogy a fent említett vizsgálatra szert téve, utólagosan véleményt nyilvánítson azzal kapcsolatban, hogy megfelel-e az útépítés végleges tervezete a tájvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak?

(1) A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).

(2) A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 20., 7. o.).

(3) A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 348., 1. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/5

A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Irideos SpA kontra Post Italiane SpA

(C-419/19. sz. ügy)

(2019/C 328/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Irideos SpA

Alperes: Post Italiane SpA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A Poste Italiane s.p.a. társaság a korábban ismertetett jellemzők alapján a 2016. évi 50. sz. d.lgs. 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint a vonatkozó (2014/23/EU, (1) 2014/24/EU (2) és 2014/25/EU (3)) közösségi irányelv értelmében vett közjogi intézménynek minősül-e?

E társaságok csak olyan közbeszerzési szerződések odaítélése esetén kötelesek-e a közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelyek a különös ágazatokban a 2014/25/EU irányelv alapján folytatott tevékenységükkel közvetlenül kapcsolatosak, amely irányelv szerint a közjogi intézmény jelleget úgy kell tekinteni, hogy azt a közbeszerzési törvénykönyv II. részében foglalt szabályok tartalmazzák, bár teljes szerződéskötési autonómiával rendelkeznek — és azokra kizárólagosan magánjogi szabályok vonatkoznak — a nem az ezen ágazatokhoz tartozó szerződéses tevékenységek tekintetében, figyelemmel a 2014/23/EU irányelv (21) preambulumbekezdésében és 16. cikkében foglalt elvekre? (a Cass. SS.UU. [semmítőszék teljes ülése] hivatkozott 2018. évi 4899. sz. határozata és az utolsó rész tekintetében a Cons. Stato, Ad. Plen. [államtanács teljes ülése] hivatkozott 2011. évi 16. sz. határozata)?

Ugyanezen társaságok a különös ágazatokra jellemző területen kívülinek tekintendő szerződések esetében — amennyiben megfelelnek a közjogi intézménnyé kritériumainak — továbbra is az általános 2014/24/EU irányelv (és így a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok) hatálya alatt maradnak-e, még akkor is, ha azok az alapításuk óta bekövetkezett változások okán elsődlegesen vállalkozási jellegű tevékenységet folytatnak, versenykörülmények között, ahogyan az a hivatkozott 2008. április 10-i Ing. Aigner ítéletből (C-393/06) is levezethető, megakadályozva a 2014/24/EU irányelvvel ellentétes értelmezést az ajánlatkérő szervekkel kötött szerződések esetében; a 2014/23/EU irányelv (21) preambulumbekezdése és 16. cikke másrészt csak egy feltételes szempontot ír elő a közjogi intézmény jelleg kizárására olyan vállalkozás esetében, amely normál piaci feltételek között működik, mivel egyébként ezen egymással összefüggésben értelmezett rendelkezések alapján nyilvánvaló, hogy elsőbbséget élvez az intézmény létrehozása szakaszára való hivatkozás, amennyiben ez utóbbi „általános érdekű célra” jött létre (amely cél a jelen ügyben fennáll és még nem szűnt meg)?

Egyebekben olyan hivatalok esetén, ahol vegyesen folytatnak az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet és e szolgáltatáson kívül álló tevékenységet, a különös közérdekű szolgáltatáshoz viszonyított „funkcionalitás” fogalmát nem megszorítóan kell-e értelmezni (ahogyan azt eddig a nemzeti ítélkezési gyakorlat tette az Adunanza Plenaria del Consiglio di Stato [államtanács teljes ülése] 2011. évi 16. sz. határozatával összhangban), így ellentétben ez utóbbi tekintetében a 2014/25/EU irányelv (16) preambulumbekezdésével, valamint 6. és 13. cikkével, amelyek az alkalmazandó szabályozás meghatározásánál a közbeszerzési törvénykönyv által szabályozott tevékenységek egyikének „tárgyára” utalnak? Tisztázni kell tehát, hogy kapcsolódhat-e — akár a kizárt ágazatokra jellemzően lazább kötőerővel — a vonatkozó különös ágazathoz az ágazatra jellemző valamennyi funkcionális tevékenység az ajánlatkérő szerv szándékai szerint (beleértve így mind a rendes, mind a rendkívüli karbantartáshoz, a takarításhoz, a berendezéshez, valamint a portai tevékenységekhez és az irodák felügyeletének tevékenységéhez vagy az iroda más célú felhasználásához kapcsolódó szerződéseket is, ha az szolgáltatási szerződésnek minősül), ténylegesen csak azokat a kívül álló tevékenységeket meghagyva magánjogi jellegűnek, amelyeket a magán- vagy közjogi jogalanyok szabadon gyakorolhatnak teljesen más környezetben, kizárólag a polgári törvénykönyvön alapuló szabályok alapján és a rendes bíróság hatásköre alá tartozva (ilyen tevékenység például nyilvánvalóan a jelen ügy szempontjából releváns jelleggel bíró, a Poste Italiane által nyújtott banki szolgáltatás, de mindez nem mondható el az elektronikus távközlési eszközök nyújtásáról és felhasználásáról, ha azokat a csoport teljes tevékenységi körén belül bocsátják rendelkezésre, még ha azok éppen a banki tevékenységhez különösképpen szükségesek is). Ki kell tehát emelni azt a „kiegyensúlyozatlanságot”, amely a jelenleg uralkodó megszorító értelmezésből következik azáltal, hogy a hasonló vagy szomszédos ágazatok kezelésére teljesen eltérő szabályokat vezet be az építési beruházások és a szolgáltatások odaítélése tekintetében: egyrészt a közbeszerzési törvénykönyv által bevezetett részletes biztosítékokat a másik fél kiválasztására, másrészt a vállalkozó teljes szerződéskötési szabadságát a tekintetben, hogy kizárólagosan saját gazdasági érdekei szerint kössön szabadon szerződést az átláthatóság azon biztosítékai nélkül, amelyeket a különös és a kizárt ágazatok tekintetében megkövetelnek.

Végezetül, jelentőséggel bírhat-e egy, a közbeszerzési törvénykönyv szerint, a nemzeti és közösségi szinten előírt közzétételi formában indított közbeszerzési eljárás a közbeszerzési szerződés célterületének meghatározása vagy az előbbinek a vonatkozó különös ágazathoz való kapcsolódása szempontjából az előző, negyedik kérdés szerinti „funkcionalitás” kiterjesztett fogalmával összhangban lévő értelemben, vagy — másodlagosan — a közigazgatási bíróság hatáskörének hiányára vonatkozóan az ezen eljárást megindító jogalany vagy az eljárásban nyertes ajánlattevő által tett kifogás joggal való visszaélésnek minősülhet-e a Nizzai Szerződés 54. cikke értelmében, mint olyan magatartás, amely bár önmagában nem érintheti a hatáskörök megosztását (lásd e tekintetben a Cons. Stato, Ad. Plen. [államtanács teljes ülése] hivatkozott 2011. évi 16. sz. határozatát), legalább is a kártérítés és az eljárási költségek szempontjából releváns, mivel sérti az eljárásban részt vevők jogos bizalmát, amennyiben azok nem nyertes ajánlattevők és felperesként vesznek részt bírósági eljárásban?

(1) A koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26 i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.)

(2) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26 i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.)

(3) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 243. o.)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/6

A Törvényszék T-282/16. és T-283/16. sz., Inpost Paczkomaty és Inpost kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. március 19-én hozott ítélete ellen az Inpost Paczkomaty sp. z o.o. által 2019. június 5-én benyújtott fellebbezés

(C-431/19. sz. ügy)

(2019/C 328/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Inpost Paczkomaty sp. z o.o. (képviselő: D. Doktór jogtanácsos)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Lengyel Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság,

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás, valamint a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy [a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011)] 19. pontjának (2.6 szakasz) követelményeit betartották; a Szerződés közbeszerzésekre vonatkozó alapelveinek megsértése (a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve, az egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve); a 97/67/EK irányelv (postai irányelv) 7. cikke (2) bekezdésének téves értelmezése.

Az egyetemes szolgáltatásnyújtás finanszírozása érdekében a tagállamok által alkalmazott módszereknek összhangban kell állniuk mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, az átláthatóság elvével és az egyenlő bánásmód elvével (ideértve az egyetemes postai szolgáltató versenyeztetési eljárásban való kiválasztására vonatkozó elvet is), amely elvek az EUMSZ-nek a belső piaci szabadságokra vonatkozó rendelkezéseiből következnek, mind pedig az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésével, ami a jelen ügyben nem valósult meg.

Második jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az említett keretszabály 14. pontjának (2.2 szakasz) és 60. pontjának (2.10 szakasz) követelményeit betartották. Még ha feltételezzük is, hogy a Poczta Polskára bízott közszolgáltatási kötelezettség megfelel a postai irányelvben foglalt követelményeknek, ez nem zárja ki a nyilvános konzultáció lefolytatásának kötelezettségét vagy a felhasználók és a szolgáltatók érdekeinek figyelembevételét lehetővé tevő e más megfelelő eszközök igénybevételét annak bizonyítása érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatás iránti igényeket megfelelően figyelembe vették.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az említett keretszabály 52. pontjának (2.9 szakasz) követelményeit betartották, és a 97/67/EK irányelv 7. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének megsértése. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a kompenzációs alap eleget tesz a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének az maximális hozzájárulás összegére vonatkozó egységes százalékos mutató tekintetében, amely a hozzájárulás fizetésére kötelezett egyetemes szolgáltatók, illetve az egyenértékű szolgáltatások nyújtói bevételének 2 %-át teszi ki; hogy ez a mutató valamennyi piaci szereplőre egységesen alkalmazandó — ami hátrányosan megkülönböztető, hiszen az egyetemes szolgáltatók és az egyenértékű szolgáltatások nyújtói nincsenek azonos helyzetben. Ezenkívül a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a kompenzációs alap az arányosság követelményének is eleget tesz.

Az előterjesztett törvénymódosítás alapelveire vonatkozó konzultáció során a kompenzciós alap helyzete lényegesen eltért attól, amely végül a postáról szóló törvényben meghatározásra került, ami azt jelenti, hogy nem lehet úgy tekintetni, hogy az alap létrehozása konzultáció tárgyát képezte.

Az egyetemes szolgálatatás finanszírozásának feltételei nem teszik szükségessé annak vizsgálatát, hogy a viselt nettó költsége tisztességtelen terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató számára. A szolgáltatás finanszírozása és az egyetemes szolgáltatás nyújtása során keletkező számviteli veszteség közötti automatikus kapcsolat nem tekinthető a postai irányelv követelményei teljesítésének.

Negyedik jogalap: a postai irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megsértése, amennyiben a Törvényszék elfogadta azt, hogy az egyetemes szolgáltatás költségeit számos, a Poczta Polskának adott kizárólagos és különleges jog révén finanszírozzák. A postai irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások bevezetésére és nyújtására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat. Ugyanakkor a Poczta Polskának adott kizárólagos vagy különleges jogok, a Törvényszék álláspontjával ellentétben nyilvánvalóan nem tartoznak a postai irányelvben szereplő számos kivétel közé.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/7

A Törvényszék T-282/16. és T-283/16. sz., Inpost Paczkomaty és Inpost kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. március 19-én hozott ítélete ellen az Inpost SA által 2019. június 5-én benyújtott fellebbezés

(C-432/19. sz. ügy)

(2019/C 328/08)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Inpost SA (képviselő: W. Knopkiewicz jogtanácsos)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Lengyel Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság,

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás, valamint a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/8

A Corte suprema di cassazione (Olszország) által 2019. június 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Poste Italiane SpA kontra Riscossione Sicilia SpA agente riscossione per la provincia di Palermo e delle altre provincie siciliane

(C-434/19. sz. ügy)

(2019/C 328/09)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél és ellenérdekű fél a csatlakozó felülvizsgálati eljárásban: Poste Italiane SpA

Ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Riscossione Sicilia SpA agente riscossione per la provincia di Palermo e delle altre provincie siciliane

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az EUMSZ 14. cikkel (korábbi EGK 7D. cikk, majd EK 16. cikk) és az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésével (korábbi EGK 90. cikk, majd EK 86. cikk (2) bekezdése), valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ágész) körébe való besorolással az 504/1992. sz. dlgs (felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) 10. cikke (3) bekezdésének a 662/1996. sz. törvény 2. cikke (18)–(20) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezésében foglalthoz hasonló szabályozás, amely — a Poste Italiane s.p.a. által nyújtott postai banki szolgáltatások privatizációját követően is — a Poste Italiane s.p.a. javára biztosította és tartotta fenn az ICI helyi adó beszedésére szolgáló postai folyószámla kezelésére irányuló tevékenységet (törvényi monopólium), figyelemmel az adók beszedésére vonatkozó állami szabályozás módosításaira, amely legalábbis 1997-től kezdve lehetővé teszi az adófizetők és a helyi adót kivető szervek részére is, hogy az (akár) helyi adók befizetésének és beszedésének módjaként szabadon a bankrendszert vegyék igénybe?

Amennyiben — az első kérdésre adandó válaszként — el kell ismerni, hogy a törvényi monopólium felállítása megfelel az ágész jellemzőinek, ellentétes-e az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésével (korábbi EGK 90. cikk, majd EK 86. cikk (2) bekezdése) és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésével (korábbi EGK 92. cikk, majd EK 87. cikk) az e normáknak a Bíróság által a jogszerű intézkedésnek (a közszolgáltatási kötelezettség ellentételezése) a jogellenes állami támogatástól való megkülönböztetésére szolgáló követelmények tekintetében adott értelmezése szerint (a Bíróság 2003. július 24-i Altmark Trans GmbH és Regierungsprăsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ítélete, C-280/00) az 504/1992. sz. dlgs 10. cikke (3) bekezdésének a 662/1996. sz. törvény 2. cikke (18)–(20) bekezdésével, valamint a 144/2001. sz. Dpr 3. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéséből eredőhöz hasonló szabályozás, amely a Poste Italiane s.p.a. részére jogkört ruház a tekintetben, hogy egyoldalúan határozza meg az ICI beszedésével megbízott koncessziójogosult (nyertes ajánlattevő ügynök) által megfizetendő és a megbízott nevére szóló postai folyószámlán végrehajtott valamennyi kezelési művelet után alkalmazott díj összegét, figyelemmel arra, hogy a Poste Italiane s.p.a. az 57/1996. sz. igazgatótanácsi határozatával az 1997. április 1. és 2001. május 31. közötti időszakra 100 líra, a 2001. június 1-jét követő időszakra pedig 0,23 euró összegben határozta meg e díj összegét?

Ellentétes-e az EUMSZ 102. cikk első bekezdésével (korábbi EGK 86. cikk, majd EK 82. cikk első bekezdése), ahogyan azt a Bíróság értelmezte (lásd: a Bíróság 1991. december 13-i GB Inno BM ítélete, C-18/88; 1998. június 25-i Chemische Afvaistoffen Dussseldorp BV ítélete, C-203/96; 2001. május 17-i TNT TRACO s.p.a. ítélete, C-340/99) a 662/1996. sz. törvény 2. cikkének (18)–(20) bekezdéséből, a 144/2001. sz. Dpr 3. cikkének (1) bekezdéséből és az 504/1992. sz. dlgs 10. cikkének (3) bekezdéséből állóhoz hasonló összetett rendelkezés, amennyiben az szükségszerűen arra kötelezi a koncessziójogosultat (nyertes ajánlattevő ügynököt), hogy megfizesse a Poste Italiane s.p.a. által egyoldalúan meghatározott és/vagy módosított díjat, és nem állhat el a postai folyószámla szerződéstől, mivel ha eláll attól, megsérti az 504/1992. sz. dlgs 10. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettséget, és következésképpen nem teljesíti az ICI beszedésének az adót kivető szervvel szemben vállalt kötelezettségét?

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/9

A Corte suprema di cassazione (Olszország) által 2019. június 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Agenzia delle entrate — Riscossione kontra Poste Italiane SpA

(C-435/19. sz. ügy)

(2019/C 328/10)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél és ellenérdekű fél a csatlakozó felülvizsgálati eljárásban: Agenzia delle entrate — Riscossione

Megidézett ellenérdekű fél és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Poste Italiane SpA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/10

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2019. június 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände — Verbraucherzentrale Bundesverband e.V. kontra Frontline Digital GmbH

(C-438/19. sz. ügy)

(2019/C 328/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände — Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

Alperes: Frontline Digital GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Távollevők között kötött szerződés esetén a 2011/83/EU irányelv (1) 16. cikkének m) pontja értelmében vett digitális tartalom értékesítéséről van-e szó abban az esetben, ha a fogyasztó internetes „társkereső oldalon” való részvételre köt szerződést a kereskedővel?

Az 1. sz. kérdésre adott igenlő válasz esetén:

A digitális tartalom kereskedő általi értékesítésének megkezdésével elveszíti-e a fogyasztó az elállási jogát az irányelv 16. cikkének m) pontja alapján abban az esetben is, ha az irányelv 8. cikkének (7) bekezdésével ellentétben a kereskedő nem adott a hivatkozott rendelkezésben megnevezett adatokat tartalmazó visszaigazolást a fogyasztónak a megkötött szerződésről?

Amennyiben ebben az esetben a fogyasztó elállási joga továbbra is fennáll:

Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének k) pontja alapján tájékoztatni kell-e erről a fogyasztót?

(1) A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 64. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/12

A Tribunal Superior de Justicia de Castilla-La Mancha (Spanyolország) által 2019. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — WT kontra Subdelegación del Gobierno en Guadalajara

(C-448/19. sz. ügy)

(2019/C 328/13)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Castilla-La Mancha

Az alapeljárás felei

Felperes: WT

Alperes: Subdelegación del Gobierno en Guadalajara

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió Bíróságától azt kérdezik, hogy összeegyeztethető-e a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK tanácsi irányelv (1) 12. cikkével és — egyebek mellett — az Európai Unió Bíróságának 2017. december 7-i (C-636/16) és 2011. december 8-i (C-371/08) ítéletével az olyan értelmezés, mint amelyet a spanyol Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2019. február 19-i 191/2019. sz. ítélete — 5607/2017. sz. hatályon kívül helyezés iránti kérelem (ECLI:ES:TS:2019:580) — és 2019. február 27-i 257/2019. sz. ítélete — 5809/2017. sz. hatályon kívül helyezés iránti kérelem (ECLI:ES:TS:2019:663) — tartalmaz, és amely szerint a 2001/40/EK irányelv (2) értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy bármely, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt, aki legalább egyéves szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követett el, automatikusan ki lehet és ki kell utasítani, anélkül, hogy szükséges lenne értékelni a személyes, családi, szociális vagy munkaügyi körülményeit.

(1) HL 2004. L 16., 44. o.

(2) A harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2001. május 28-i 2001/40/EK tanácsi irányelv (HL 2001. L 149., 34. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 107. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/13

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta (Spanyolország) által 2019. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — YV kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

(C-452/19. sz. ügy)

(2019/C 328/14)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta

Az alapeljárás felei

Felperes: YV

Alperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) 2019. január 23-i 44–49 ítéleteiben egyértelmű kritériumként rögzítette azt a megállapítást, miszerint a fogyasztókkal kötött jelzálogfedezetű kölcsönszerződésekben tisztességtelen jellegűnek minősül az a meg nem tárgyalt szerződési feltétel, amely előírja, hogy a jelzálogfedezetű kölcsönügylet megkötésének összes költségét az adósra kell hárítani, és a költségeket az említett tisztességtelen jellegű és semmisnek nyilvánított szerződési feltételben foglalt különböző jogcímek szerint meg kell osztani a szerződési feltételt előre meghatározó banki intézmény és az adós fogyasztó között a nemzeti szabályozás értelmében tartozatlanul megfizetett összegek visszatérítésének korlátozása céljából?

Továbbá, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) egységesen értelmezi azon, tisztességtelen jellege miatt semmis szerződési feltételt tekintetében, amelynek törlése és az ahhoz fűződő joghatások nem érintik a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés fennmaradását?

Hasonlóképpen, a LEC (2) 394. cikkével kapcsolatban, amely az eljárási költségek tekintetében az objektív pernyertesség figyelembevételét írja elő, megállapítható-e, hogy ha kimondják a költségekre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltétel semmisségét, azonban e semmisség joghatásai a költségek fent hivatkozott megosztására korlátozódnak, ez az európai uniós jog tényleges érvényesülésének és azon elvnek a megsértését jelenti, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, amennyiben az ítéletben részben adnak helyt [a kérelmeknek], és ez értelmezhető-e úgy, mint ami fordított visszatartó hatást vált ki, amelynek következtében gyengül a fogyasztók és felhasználók jogos érdekeinek védelme?

(1) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

(2) Ley de Enjuiciamiento Civil (polgári perrendtartásról szóló törvény)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/14

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta (Spanyolország) által 2019. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — BX kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

(C-455/19. sz. ügy)

(2019/C 328/15)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta

Az alapeljárás felei

Felperes: BX

Alperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

(1) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

(2) Ley de Enjuiciamiento Civil (polgári perrendtartásról szóló törvény)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/15

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2019. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — All in One Star Ltd

(C-469/19. sz. ügy)

(2019/C 328/16)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Kérelmező és felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: All in One Star Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az (EU) 2017/1132 irányelv (1) 30. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a másik tagállamban székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a törzstőke összegének vagy valamely hasonló tőkeértéknek a megjelölése szükséges?

Ellentétes-e a 2017/1132 irányelv 30. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint másik tagállamban székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem benyújtása során a társaság ügyvezetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy személyében — bíróság vagy hatóság által elrendelt, a társaság tevékenységi körével részben vagy egészben egyező foglalkozástól eltiltás vagy kereskedelmi tevékenység gyakorlásától való eltiltás formájában vagy meghatározott bűncselekmények miatti jogerős elítélés formájában — nem áll fenn a nemzeti jog szerinti kijelölési akadály, és hogy e tekintetben közjegyző, valamely hasonló jogi tanácsadói szakma képviselője vagy konzuli tisztviselő felhívta a figyelmét a bírósággal szemben fennálló korlátlan tájékoztatási kötelezettségére?

A 2. kérdés a) pontjára adandó nemleges válasz esetén:

Ellentétes-e az EUMSZ 49. és EUMSZ 54. cikkel az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint másik tagállamban székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem benyújtása során a társaság ügyvezetőjének ilyen nyilatkozatot kell tennie?

(1) A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2017. L 169., 46. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/15

A Verwaltungsgericht Wien (Ausztria) által 2019. június 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — IE kontra Magistrat der Stadt Wien

(C-477/19. sz. ügy)

(2019/C 328/17)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: IE

Alperes: Magistrat der Stadt Wien

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az élőhelyvédelmi irányelv (1) 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhely” fogalmat, hogy az alatt az időközben elhagyott korábbi pihenőhelyeket is érteni kell?

Ha az erre a kérdésre igenlő válasz adandó:

Valamennyi időközben elhagyott korábbi pihenőhely az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelynek” minősül?

Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy valamely időközben elhagyott korábbi pihenőhely az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelynek” minősül-e?

2)	Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő beavatkozás-e?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „pihenőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „károsításáról” van szó?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e pihenőhelynek az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „elpusztításáról” van szó?

Úgy kell-e értelmezni az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhely” fogalmat, hogy az alatt egyfelől csak az a pontosan meghatározható terület értendő, amelyen szűk értelemben vett párzási aktus vagy a szaporodással közvetlenül összefüggő, szűken értelmezendő tevékenység (mint például az ikrarakás) zajlik, másfelől pedig a „párzási [vagy] költőhely” alatt értendő ezt meghaladóan minden olyan pontosan meghatározható terület, amely az utód fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges, mint például a tojásrakóhelyek, illetve a lárva- vagy hernyóállapothoz szükséges növényrészek?

Az e kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Mi értendő az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhely” alatt, és miképpen kell egy „párzási [vagy] költőhelyet” más helyektől térben elhatárolni?

6)	Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő beavatkozás-e?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „párzási [vagy] költőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „károsításáról” van szó?

Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhelybe” történő olyan súlyos beavatkozás-e, hogy e „párzási [vagy] költőhelynek” az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „elpusztításáról” van szó?

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/17

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta (Spanyolország) által 2019. június 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — JF és KG kontra Bankia S. A.

(C-482/19. sz. ügy)

(2019/C 328/18)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta

Az alapeljárás felei

Felperes: JF és KG

Alperes: Bankia S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

(1) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

(2) Ley de Enjuiciamiento Civil (polgári perrendtartásról szóló törvény)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/18

A Landesverwalungsgericht Steiermark (Ausztria) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — OK

(C-492/19. sz. ügy)

(2019/C 328/19)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesverwalungsgericht Steiermark

Az alapeljárás felei

Felperes: OK

Alperes: Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld

Az eljárásban részt vevő fél: Finanzpolizei

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, valamint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1) és a 96/76/EK irányelv érvényesítéséről szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, (2) hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a munkavállalók határokon átnyúló foglalkoztatása körében fennálló formai kötelezettségek megsértése — például a bérelszámolási dokumentumok helyszíni megőrzésének elmulasztása, vagy a Zentrale Koordinationsstelle (illegális foglalkoztatást ellenőrző központi iroda, Ausztria) részére történő bejelentés (ZKO-bejelentések) elmulasztása — esetére rendkívül magas összegű bírságokat, különösen pedig magas összegű minimális bírságot ír elő, amely bírságokat érintett munkavállalónként halmozottan szabják ki?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, valamint a 96/71/EK irányelvet és a 2014/67/EU irányelvet, hogy azokkal ellentétes az abszolút felső határok nélküli halmozott bírságok kiszabása a munkavállalók határokon átnyúló foglalkoztatása körében fennálló formai kötelezettségek megsértése esetén?

3.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a fogadó országban végzett tevékenység idő előtti megszüntetése és/vagy megszakítása esetén a változásnak a ZKO felé történő kötelező bejelentését írja elő?

4.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely nem ír elő megfelelő határidőt a változás bejelentés számára?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a 2014/67/EU irányelv 9. cikkét, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely szerint a megfelelő és releváns dokumentumok megfelelő határidőn belül történő utólagos benyújtásával nem teljesíthető az iratok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket és a 2014/67/EU irányelv 9. cikkét, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely azt írja elő, hogy a külföldi szolgáltatásnyújtó olyan iratokat is köteles benyújtani, mint pl. a bérjegyzékek, bérszámfejtési kivonatok, bérfizetési listák, személyi jövedelemadó-kimutatások, be- és kijelentések, egészségbiztosítás, bejelentési és bérpótlék-elszámolási jegyzékek, a bérszint-besorolásra vonatkozó iratok és bizonyítványok, amelyek meghaladják a 2014/67/EU irányelv 9. cikkében felsorolt dokumentumok körét, és amelyek nem relevánsak és nem is szükségesek, továbbá a nemzeti jog sem határozza meg azokat pontosan?

(1) HL 1997. L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.

(2) A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 159., 11. o.)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/19

A Landesverwalungsgericht Steiermark (Ausztria) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — PL

(C-493/19. sz. ügy)

(2019/C 328/20)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesverwalungsgericht Steiermark

Az alapeljárás felei

Felperes: PL

Alperes: Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld

Az eljárásban részt vevő fél: Finanzpolizei

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

3.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a fogadó országban végzett tevékenység idő előtti megszüntetése és/vagy megszakítása esetén a változásnak a ZKO felé történő kötelező bejelentését írja elő?

4.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely nem ír elő megfelelő határidőt a változás bejelentés számára?

(1) HL 1997. L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/20

A Landesverwalungsgericht Steiermark (Ausztria) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — QM

(C-494/19. sz. ügy)

(2019/C 328/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesverwalungsgericht Steiermark

Az alapeljárás felei

Felperes: QM

Alperes: Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld

Az eljárásban részt vevő fél: Finanzpolizei

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

3.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a fogadó országban végzett tevékenység idő előtti megszüntetése és/vagy megszakítása esetén a változásnak a ZKO felé történő kötelező bejelentését írja elő?

4.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely nem ír elő megfelelő határidőt a változás bejelentés számára?

(1) HL 1997. L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/21

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2019. július 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Oriol Junqueras Vies elleni büntetőeljárás

(C-502/19. sz. ügy)

(2019/C 328/22)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Oriol Junqueras Vies

A többi fél:

Ministerio Fiscal

Abogacía del Estado

VOX politikai párt mint közérdekű vádló

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. Jegyzőkönyv (1) 9. cikke az „ülésszak” kezdetét megelőzően alkalmazandó-e a súlyos bűncselekmények miatt olyan előzetes letartóztatásban lévő vádlott tekintetében, amelyet a választási eljárás kezdete előtt megvalósuló tények miatt bíróság rendelt el, amely választási eljárásban e vádlottat az Európai Parlamentbe megválasztott képviselőnek nyilvánították, de bírósági határozattal megfosztották a rendkívüli eltávozási engedélytől, amely lehetővé tenné számára az azon belső választójogi szabályozás által előírt feltételek teljesítését, amelyre az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 8. cikke hivatkozik?

Igenlő válasz esetén, ha a nemzeti választójogi szabályozásban kijelölt szerv — mivel a megválasztott képviselő a választójogi szempontból meghatározott feltételeket nem teljesítette (súlyos bűncselekmény miatt folyamatban lévő előzetes letartóztatás okán a személyes szabadságának korlátozásából fakadó lehetetlenség) — azt közölte az Európai Parlamenttel, hogy e képviselő a hivatkozott feltételek teljesítéséig nem szerzi meg az említett képviselői jogállást, az „ülésszak” fogalmának kiterjesztő értelmezése változatlanul fennmarad-e annak ellenére, hogy a megválasztott személy azon várakozása, miszerint elfoglalja képviselői helyét, átmenetileg megszakad?

Ha a válasz a kiterjesztő értelmezés lenne, amennyiben a megválasztott képviselő súlyos bűncselekmények miatt folyamatban lévő előzetes letartóztatásban van a választási eljárás kezdetét jóval megelőzően, a fogvatartásáról határozó igazságügyi hatóságnak a 7. sz. Jegyzőkönyv 9. cikke szerinti, „amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek” kifejezés alapján szinte automatikusan meg kell-e szüntetnie teljes mértékben a fogvatartást, hogy lehetővé tegye az alakiságok teljesítését és az Európai Parlamentbe való utazást, vagy a konkrét ügyben figyelembe kell-e vennie egyrészt az igazságszolgáltatás érdekéből, valamint a tisztességes eljárásból eredő jogok és érdekek, másrészt a mentelmi jog intézményéhez fűződő jogok és érdekek mérlegelésének relatív szempontját, mind a Parlament működésének és függetlenségének tiszteletben tartását, mind pedig a közjogi tisztségnek a megválasztott képviselő által történő betöltéséhez való jogot illetően?

(1) HL 2012. C 326., 266. o.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/22

A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2019. július 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — NMI Technologietransfer GmbH kontra EuroNorm GmbH

(C-516/19. sz. ügy)

(2019/C 328/24)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: NMI Technologietransfer GmbH

Alperes: EuroNorm GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az általános csoportmentességi rendelet (1) I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése értelmében már azért sem tekinthető kis- és középvállalkozásnak egy gazdasági tevékenységet folytató korlátolt felelősségű társaság, mivel törzstőkéjének 90 %-a olyan polgári jogi alapítvány tulajdonában van, amelynek 17 tagból álló, ügyvezetésre nem jogosult kuratóriumának tagja két minisztériumi képviselő, egy város főpolgármestere, egy egyetemi rektor, ezen egyetemen három professzora, egy további főiskola igazgatója, valamint egy kereskedelmi és iparkamara elnöke?

2)	Az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett állami szerveknek minősülnek-e az állami egyetemek és főiskolák, valamint a német kereskedelmi és iparkamarák?

3)	Az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése szerinti állami szerveknek minősülnek-e az alapítvány kuratóriumának tevékenységükért díjazásban nem részesülő tagjai, csak mert egy állami szervnél dolgoznak főállásban?

Feltételezi-e az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, állami szervek általi irányítás azt, hogy az állami szervek valamely jogviszony alapján arra utasíthatják a tevékenységükért díjazásban nem részesülő kuratóriumi tagokat, hogy a kuratóriumban meghatározott módon szavazzanak?

5)	Feltételezi-e az állami szervek általi, a szavazati jogok tekintetében megvalósuló közvetett irányítás azt, hogy megállapítható legyen, hogy az állami szervek a kuratóriumi tagokat úgy befolyásolják, hogy utóbbiak az állami szervek által meghatározottak szerint gyakorolják a szavazati jogokat?

Már abban az esetben is megvalósul-e az állami szervek általi, a szavazati jogok tekintetében megvalósuló közvetett irányítás, ha fennáll annak a lehetősége, hogy a tevékenységükért díjazásban nem részesülő kuratóriumi tagok a kuratóriumbeli tevékenységük során figyelembe veszik az őket delegáló közintézmények érdekeit?

7)	Feltételezi-e az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „közösen […] irányítja” kifejezés azt, hogy megállapítható legyen az állami szervek szavazati jogokra vonatkozó közös akarata?

8)	Az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „irányítja” kifejezés szempontjából az alapítvány alapító okiratának tényleges alkalmazása vagy az alapító okirat szövegének lehetséges értelmezése bír-e jelentőséggel?

(1) Az Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL 2014. L 187., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 149., 8. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/25

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2019. július 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — F-AG kontra Finanzamt Y

(C-528/19. sz. ügy)

(2019/C 328/27)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes és felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: F-AG

Alperes és ellenérdekű fél: Finanzamt Y

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az alapügyet jellemzőkhöz hasonló körülmények között megilleti-e a valamely város megbízásából egy önkormányzati úton építési munkákat végző és az önkormányzatra átruházott út kiépítéséhez más adóalanyoktól szolgáltatásokat igénybe vevő adóalanyt e szolgáltatások tekintetében az adólevonási jog a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az alapügyet jellemzőkhöz hasonló olyan körülmények között, amikor az adóalany valamely város megbízásából egy önkormányzati úton építési munkákat végez, olyan, ellenérték fejében történő termékértékesítés valósul-e meg, amelynek esetében egy kőfejtő működtetésének engedélyezése képezi az út értékesítésének ellenértékét?

A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén: az alapügyet jellemzőkhöz hasonló olyan körülmények között, amikor az adóalany valamely város megbízásából egy önkormányzati úton építési munkákat végez, az önkormányzat általi adózatlan végső felhasználást elkerülendő annak ellenére az ingyenes termékértékesítéssel egy tekintet alá tartozik-e a közútnak az önkormányzatra a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (6) bekezdése alapján történő ingyenes átruházása, hogy az átruházás vállalkozási célokat szolgál?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i hatodik tanácsi irányelv (HL 1977. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/25

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2019. július 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — NM, a fizetésképtelenségi eljárásban a NIKI Luftfahrt GmbH vagyonfelügyelőjeként eljárva kontra ON

(C-530/19. sz. ügy)

(2019/C 328/28)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: NM, a fizetésképtelenségi eljárásban a NIKI Luftfahrt GmbH vagyonfelügyelőjeként eljárva

Alperes: ON

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Felelősséggel tartozik-e a 261/2004/EK rendelet (1) (a légi utasok jogairól szóló rendelet) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti segítséget nyújtani köteles légi fuvarozó az említett rendelet alapján azokért a károkért, amelyek az utast a légi fuvarozó által biztosított szálloda alkalmazottainak gondatlan magatartása miatt ért sérülés következtében merültek fel?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Arra korlátozódik-e a légi fuvarozónak a 261/2004/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettsége, hogy az utas számára szállodát közvetítsen, és az elhelyezés költségeit átvállalja, vagy önmagában az elhelyezést is a légi fuvarozó köteles biztosítani?

(1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/26

Az Augstākā tiesa (Lettország) által 2019. július 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A kontra Latvijas Republikas Veselības ministrija

(C-535/19. sz. ügy)

(2019/C 328/29)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa (Senāts)

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: A

Ellenérdekű fél: Latvijas Republikas Veselības ministrija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e tekinteni, hogy a közegészségügyi ellátás a 883/2004 rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „betegségi ellátások” közé tartozik?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, lehetővé teszi-e a tagállamok számára a 883/2004 rendelet 4. cikke és a 2004/38 irányelv (2) 24. cikke — az egészségügyi ellátás biztosítása céljából megállapított szociális ellátások iránti aránytalan kérelmek elkerülése céljából —, hogy az adott időpontban munkavállalói jogállással nem rendelkező uniós polgárokkal szemben megtagadják az olyan ellátásokat, amelyeket az állampolgáraik és munkavállalói jogállással rendelkező uniós polgár azonos helyzetben lévő családtagjai számára biztosítanak?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén, lehetővé teszi-e a tagállamok számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. és 21. cikke, valamint a 2004/38 irányelv 24. cikke — az egészségügyi ellátás biztosítása céljából megállapított szociális ellátások iránti aránytalan kérelmek elkerülése céljából —, hogy az adott időpontban munkavállalói jogállással nem rendelkező uniós polgárokkal szemben megtagadják az olyan ellátásokat, amelyeket az állampolgáraik és munkavállalói jogállással rendelkező uniós polgár azonos helyzetben lévő családtagjai számára biztosítanak?

Összeegyeztethető-e a 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének e) pontjával az olyan helyzet, amelyben valamely európai uniós polgárral szemben, aki szabad mozgáshoz való jogával él, megtagadják az állam terhére történő közegészségügyi ellátási szolgáltatások igénybevételéhez való jogot a jelen ügyben érintett valamennyi tagállamban?

Összeegyeztethető-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével, 20. cikkének (1) bekezdésével és 21. cikkével az olyan helyzet, amelyben valamely európai uniós polgárral szemben, aki szabad mozgáshoz való jogával él, megtagadják az állam terhére történő közegészségügyi ellátási szolgáltatások igénybevételéhez való jogot a jelen ügyben érintett valamennyi tagállamban?

Úgy kell-e értelmezni a jogszerű tartózkodást a 2004/38 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, hogy az valamely személy számára biztosítja a szociális biztonsági rendszerhez való hozzáférés jogát, és úgy is értelmezhető-e, hogy az indokolhatja e személynek a szociális biztonságból való kizárását? A jelen ügyben különösen meg kell fontolni, hogy az a tény, miszerint a kérelmező teljes körű egészségbiztosítással rendelkezik, amely a 2004/38 rendelet alapján a jogszerű tartózkodás egyik előfeltétele, igazolhatja-e az állam terhére történő egészségügyi ellátási rendszerbe való felvételének megtagadását?

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

(2) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/28

A Finanzgericht Hamburg (Németország) által 2019. július 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Jebsen & Jessen (GmbH & Co.) KG kontra Hauptzollamt Hamburg

(C-543/19. sz. ügy)

(2019/C 328/31)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: Jebsen & Jessen (GmbH & Co.) KG

Alperes: Hauptzollamt Hamburg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az alapeljárásban felmerült körülmények között az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelet (1) 1. cikke által kivetett dömpingellenes vám fizetése alóli, e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti mentességgel, hogy az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalási számlán nem az e rendelet mellékletének 9. pontjában említett (EU) 2015/87 végrehajtási határozat, (2) hanem a 2008/899/EK határozat (3) szerepel?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: Be lehet-e nyújtani az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő kötelezettségvállalási számlát a dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelet 1. cikke által kivetett dömpingellenes vám fizetése alóli, e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesség érdekében?

(1) Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatokról szóló, 2015. január 21-i (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015. L 15., 8. o.).

(2) A Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló, 2015. január 21-i (EU) 2015/87 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 15., 75. o.).

(3) A Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló, 2008. december 2-i 2008/899/EK bizottsági határozat (HL 2008. L 323., 62. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/29

A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-836/16. és T-624/17. sz., Lengyel Köztársaság kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben 2019. május 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. július 2-án benyújtott fellebbezés

(C-562/19. P. sz. ügy)

(2019/C 328/33)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann, P.-J. Loewenthal, meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Lengyel Köztársaság, Magyarország

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-836/16. és T-624/17. sz., Lengyel Köztársaság kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. május 16-án hozott ítéletét EU:T:2019:338, és

—

utasítsa el a Lengyel Köztársaság Bizottsággal szemben előterjesztett kereseteit, amelyek egyrészt a T-836/16. sz. ügyben az SA.44351. (2016/C) (korábbi 2016/NN) számú állami támogatásra vonatkozó, a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adóról szóló, 2016. szeptember 19-i C(2016) 5596 final bizottsági határozat megsemmisítésére — amely határozat ezen intézkedésre vonatkozóan a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelte —, másrészt a T-624/17. sz. ügyben a Lengyelország által a kiskereskedelmi adó tekintetében nyújtott SA.44351. (2016/C, korábbi 2016/NN) számú állami támogatásról szóló, az eljárást lezáró 2017. június 30-i (EU) 2018/160 bizottsági határozat megsemmisítése irányulnak, és a Lengyel Köztársaságot kötelezze az a jelen eljárás elsőfokú eljárása költségeinek viselésére;

—

másodlagosan, abban az esetben, ha a Bíróság a két keresetet nem utasítja el teljes egészében, az ügyeket utalja vissza a Törvényszék elé az első fokon el nem bírált jogalapok újbóli megvizsgálása érdekében, továbbá az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről az eljárást befejező határozat meghozataláig ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezése alátámasztására a Bizottság két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap keretében a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annak kimondásával, hogy a lengyel kiskereskedelmi adó nem szelektív jellegű. A Törvényszék téves jogalkalmazása az alábbi okokból ered:

—

először is a megtámadott ítélet 63–68. pontjában a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság hibát követett el azzal, hogy a lengyel kiskereskedelmi adó adókulcsait kizárta a referenciakeret meghatározásából. A Törvényszék állításával ellentétben a Bizottságnak a befejező határozatban alkalmazott megközelítése összhangban áll a Bíróság ítélkezési gyakorlatával. A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot a referenciakeret meghatározása során.

—

másodszor, a Törvényszék a megtámadott ítélet 69–78. pontjában tévesen állapította meg, hogy a Bizottság helytelenül határozta meg a kiskereskedelmi adó célját, amely cél fényében a vállalkozások összehasonlíthatóságát értékelni kell. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vállalkozások összehasonlíthatóságának értékelése szempontjából csak az adott intézkedés adóügyi céljának van jelentősége, amelyet az adó tárgyaként és/vagy adóköteles eseményként határoznak meg. Az egyéb szervesen kapcsolódó célok — így a fizetési képesség — csak a hasonló vállalkozások közötti egyenlőtlen bánásmód objektív igazolásának értékelése szempontjából relevánsak. Ennélfogva a vállalkozások összehasonlíthatósága értékelésének szakaszában a lengyel kiskereskedelmi adó állítólagos újraelosztási céljának Törvényszék általi megállapítása téves jogalkalmazásnak minősül.

—

harmadszor, a megtámadott ítélet 79–93. pontjában a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság hibát követett el annak kimondásával, hogy a kiskereskedelmi adó progresszív adókulcsait az újraelosztási cél nem igazolja. A Törvényszék állítása, miszerint a lengyel kiskereskedelmi adó nem hátrányosan megkülönböztető, és újraelosztási célokat szolgál, azon a téves előfeltevésen alapul, hogy a magas bevétellel (forgalommal) rendelkező vállalkozások nyereségesebbek, mint az alacsonyabb bevétellel (forgalommal) rendelkezők. Ennélfogva a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a vállalkozások közötti egyenlőtlen bánásmódot igazolhatja a kiskereskedelmi adóhoz szervesen nem kapcsolódó újraelosztási cél. Továbbá e helytelen feltevésből kiindulva a Törvényszék tévesen járt el, amikor a progresszív adómértékeknek az állítólagos újraelosztási céllal való igazolása tekintetében a bizonyítási terhet a tagállamról a Bizottságra helyezte át, amelynek éppen azt kellene bizonyítania, hogy ilyen igazolás nem létezik.

A második jogalap keretében a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 104–109. pontjában megsértette az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és a 2015/1589 tanácsi rendelet 13. cikkének (1) bekezdését. A Törvényszék e pontokban azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el a hivatalos vizsgálati eljárás megindításával és a lengyel kiskereskedelmi adó felfüggesztésének elrendelésével. Ezt a megállapítást a Törvényszék a hivatalos vizsgálati eljárást befejező határozat tekintetében elvégzett elemzésre alapozta. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy az eljárást megindító határozattal kapcsolatban ugyanolyan bírósági felülvizsgálati mércét alkalmazott mint a befejező határozat érvényességének értékelésére. Ezen első határozat esetében tehát a Törvényszék szigorúbb felülvizsgálati mércét alkalmazott, ahelyett hogy megvizsgálta volna, hogy a Bizottság számára nyilvánvalóan nem lehetett-e kétséges a vitatott adó szelektív jellege.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/30

A High Court (Írország) által 2019. július 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Irish Ferries Ltd kontra National Transport Authority

(C-570/19. sz. ügy)

(2019/C 328/34)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court (Írország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Irish Ferries Ltd

Alperes: National Transport Authority

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A rendelet (1) alkalmazhatósága

Alkalmazható-e a rendelet (különösen annak 18. és/vagy 19. cikke) abban az esetben, ha az utasok előzetesen jegyeket foglaltak le és személyszállítási szerződést kötöttek, és ha a személyszállító járatokat a várható indulás előtt legalább hét héttel amiatt törlik, hogy a kompszolgáltató részére valamely új hajót késedelmesen bocsátanak rendelkezésre? E tekintetben a rendelet alkalmazhatóságát illetően releváns-e bármelyik (vagy az összes) alábbi körülmény:

a)	a rendelkezésre bocsátás további 200 napos késedelme;

b)	a kompszolgáltatónak egy teljes szezonnyi hajóutat kellett törölnie;

c)	nem volt lehetőség megfelelő alternatív hajó beszerzésére;

d)	a kompszolgáltató 20 000-nél is több utast foglalt át más hajóutakra vagy térítette vissza részükre a viteldíjat;

e)	a hajóutak a kompszolgáltató által indított új útvonalra vonatkoztak és az útvonalon nem volt hasonló alternatív járat?

A rendelet 18. cikkének értelmezése

E kérdést kizárólag akkor kell megválaszolni, ha a 18. cikk alkalmazható.

2)	Valamely utasnak a 18. cikkel összhangban történő átfoglalása esetén létrejön-e új személyszállítási szerződés, következésképpen a 19. cikk szerinti kártalanítást az eredeti személyszállítási szerződés helyett az új szerződés alapján kell-e megállapítani?

Amennyiben a 18. cikk alkalmazható, valamely hajóút törlése esetén, ha az adott útvonalon alternatív járat nem üzemel (vagyis nincs közvetlen járat a két érintett kikötő között), a 18. cikk értelmében vett „végső célállomásra történő átfoglalásnak” minősül-e az olyan alternatív hajóút biztosítása, amelyre valamely másik rendelkezésre álló és az utas által választott egy vagy több útvonalon, akár „szárazföldi összeköttetéssel” (vagyis Írországból az Egyesült Királyságba komppal, majd ezt követően gépkocsival, az üzemanyagköltség kompszolgáltató általi megtérítése mellett az Egyesült Királyság valamely olyan kikötőjébe történő utazás, ahonnan van csatlakozás Franciaországba és onnan Franciaországba utazás azzal, hogy az utas választja ki az egyes hajóutakat) kerül sor? Amennyiben erre a kérdésre nemleges választ kell adni, mely szempontok alkalmazásával állapítható meg, hogy valamely átfoglalás „hasonló személyszállítási feltételek mellett” történik-e?

Amennyiben a törölt útvonalon nem áll rendelkezésre alternatív hajóút, így az érintett utas számára nem biztosítható hely a beszállás szerinti eredeti kikötőből a végső célállomásra tartó, a személyszállítási szerződésben foglaltak szerinti közvetlen hajójáraton, köteles-e a szállító megtéríteni az átfoglalt utasnak a beszállás szerinti új kikötőből az új rendeltetési kikötőbe és/vagy onnan visszafelé történő utazás révén felmerült további költségeit?

A rendelet 19. cikkének értelmezése

Alkalmazható-e a 19. cikk abban az esetben, ha az utat valójában már a várható indulás előtt legalább hét héttel törölték? Amennyiben erre a kérdésre igenlő választ kell adni, alkalmazható-e a 19. cikk a 18. cikk alkalmazása esetén, ha az utast felár nélkül átfoglalták és/vagy visszatérítést kapott és/vagy az utas későbbi hajójáratot választott?

b)	A 19. cikk alkalmazása esetén e cikk alkalmazásában mi minősül „célállomásnak”?

A 19. cikk alkalmazhatósága esetén:

a)	ilyen körülmények között hogyan mérendő a késés időtartama?

b)	az e cikk értelmében vett árat hogyan kell kiszámítani a fizetendő kártalanítás mértékének meghatározása során, és konkrétabban tartalmazza-e az ár az extra szolgáltatások (így a kabin, kennel és VIP váró) költségeit?

A 20. cikk (4) bekezdésének értelmezése

6)	A rendelet alkalmazása esetén az első kérdésben felvázolt körülmények és szempontok a rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „olyan rendkívüli körülményeknek” minősülnek-e, „amelyeket minden észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni”?

A 24. cikk értelmezése

7)	Az következik-e a 24. cikkből, hogy a rendelet 19. cikke alapján kártalanítást igénylő utasnak a panaszát a járat igénybevételét vagy annak meghiúsulását követő két hónapon belül be kell nyújtania?

A 25. cikk értelmezése

8)	A rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti szerv hatásköre kizárólag a rendelet 25. cikkében megjelölt kikötőket érintő hajóutakra terjed-e ki vagy az kiterjedhet egy másik tagállam kikötőjéből a hatáskörrel rendelkező nemzeti szerv államába irányuló, visszafelé szóló hajóútra is?

A határozat és a felszólítások érvényessége

A kérdést előterjesztő bíróságnak mely uniós jogelveket és jogszabályokat kell alkalmaznia a nemzeti végrehajtó szerv határozata és/vagy felszólításai érvényességének a Charta (2) 16., 17., 20. és/vagy 47. cikkével és/vagy az arányosság, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvével összefüggésben történő vizsgálata során?

b)	Az észszerűtlenség belföldi bíróság által folytatandó vizsgálata a nyilvánvaló hiba vizsgálatának felel-e meg?

Az 1177/2010 rendelet érvényessége

E kérdés kizárólag az előző kérdésekre adott válaszok függvényében merül fel.

10)

Uniós jogi szempontból érvényes-e az 1177/2010 rendelet, különös tekintettel:

a)	a Charta 16., 17. és 20. cikkére?

b)	arra, hogy a légi fuvarozók nem kötelesek kártalanítást fizetni, ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatják a légi utasokat a járat törléséről (a 261/2004 rendelet (3) 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja)?

c)	az arányosság, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvére?

(1) A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 334., 1. o.).

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL 2012. C 326., 391. o.).

(3) A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.; helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/32

A Supreme Court of the United Kingdom (Egyesült Királyság) által 2019. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — X kontra Kuoni Travel Ltd

(C-578/19. sz. ügy)

(2019/C 328/35)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court of the United Kingdom

Az alapeljárás felei

Felperes: X

Alperes: Kuoni Travel Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Valamely szervező vagy közvetítő és valamely fogyasztó által a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozó szervezett utazás nyújtására kötött szerződésből eredő kötelezettségek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén, ha a nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés a szerződés tárgyát képező szolgáltatásokat nyújtó szállodai vállalkozás munkavállalójának eljárásából ered,

a)	alkalmazható-e az 5. cikk (2) bekezdése harmadik francia bekezdésének második részében meghatározott védekezés, és ha igen,

b)	e védekezés alkalmazhatóságának vizsgálata során a nemzeti bíróságnak mely szempontokat kell figyelembe vennie?

Valamely szervező vagy közvetítő és valamely fogyasztó által a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó szervezett utazás nyújtására irányuló szerződés megkötése esetén, ha valamely szállodai vállalkozás a szerződés tárgyát képező szolgáltatásokat nyújt, a szállodai vállalkozás munkavállalója az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő védekezés szempontjából maga is „szolgáltatónak” minősül-e?

(1) HL 1990. L 158., 59. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 10. kötet,132. o.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/33

A Supreme Court of the United Kingdom (Egyesült Királyság) által 2019. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — R (az Association of Independent Meat Suppliers és társa kérelmére) kontra The Food Standards Agency

(C-579/19. sz. ügy)

(2019/C 328/36)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court of the United Kingdom (Egyesült Királyság)

Az alapeljárás felei

Felperesek: R (az Association of Independent Meat Suppliers és társa kérelmére)

Alperes: The Food Standards Agency

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 854/2004/EK (1) és a 882/2004/EK (2) rendelettel ellentétes-e az az eljárás, amely szerint a Food Safety Act 1990 (1990. évi élelmiszer-biztonsági törvény) 9. szakasza értelmében békebíróság dönt — az ügy érdeme, valamint a felek által felkért szakértők véleményei alapján — arról, hogy a hasított test megfelel-e az élelmiszer-biztonsági követelményeknek?

A 882/2004/EK rendelet kötelezően előírja-e jogorvoslati jog biztosítását a hatósági állatorvos 854/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján hozott azon határozatával kapcsolatban, amely szerint valamely hasított testről lefejtett hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, és ha igen, milyen megközelítést kell alkalmazni egy ilyen ügy jogorvoslata során a hatósági állatorvos által hozott határozat érdemi részének felülvizsgálatakor?

(1) Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 139., 206. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 75. o.).

(2) A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 165., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 200. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/34

A Törvényszék (hatodik tanács) T-399/17. sz., Dalli kontra Bizottság ügyben 2019. június 6-án hozott ítélete ellen John Dalli által 2019. augusztus 16-án benyújtott fellebbezés

(C-615/19. P. sz. ügy)

(2019/C 328/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: John Dalli (képviselők: L. Levi avocate és S. Rodrigues avocat)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet és a fellebbezőnek a T-399/17. sz. ügyben benyújtott kereseti kérelmeit nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak, következésképpen

—	rendelje el a kártérítés megfizetését, különösen pedig az ideiglenesen 1 000 000 euróra becsült nem vagyoni kár megtérítését;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

—	az Európai Bizottságot kötelezze mind a fellebbezés kapcsán, mind pedig az elsőfokú eljárásban felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalapjában a fellebbező több téves jogalkalmazásra hivatkozik, mégpedig az indokolási kötelezettség megsértésére, és az iratok azáltal történő elferdítésére, hogy a vizsgálat megindítására vonatkozó határozat jogellenességével kapcsolatos első kifogást elutasították.

Másodszor, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a vizsgálatok jellemzésével kapcsolatos hiányosságokra és a vizsgálat jogellenes kiterjesztésére vonatkozó, második kifogást.

Harmadszor, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék az ítéletében elferdítette a bizonyítékokat, és az sérti a védelemhez való jogot, mivel a bizonyítékgyűjtés elveinek megsértésére, illetve a bizonyítékok elferdítésére és meghamisítására vonatkozó, harmadik kifogást elutasította.

Negyedszer, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék eltorzította az egyértelmű tényeket és bizonyítékokat, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a védelemhez való jog, az 1999/396 bizottsági határozat (1) 4. cikkének és az OLAF-utasítások 18. cikkének megsértésére vonatkozó, negyedik kifogást.

Ötödször, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, megsértve az indokolási kötelezettségét és elferdítve a bizonyítékokat, amikor elutasította az 1073/1999/EK rendelet (2) 11. cikke (7) bekezdésének és a Felügyelő Bizottság szabályzata 13. cikke (5) bekezdésének megsértésére vonatkozó, ötödik kifogást.

Hatodszor, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék az ítéletében többször tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a bizonyítékokat, amikor elutasította az ártatlanság vélelmének, az 1073/1999 rendelet 8. cikkének és az EUMSZ 3398. cikk megsértésére vonatkozó, hatodik kifogást.

Végül hetedszer, a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék elferdítette az egyértelmű keresetlevelet és a bizonyítékokat, továbbá tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbező nem bizonyította a nem vagyoni károk fennállását.

(1) A csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és módjairól szóló, 1999. június 2-i 1999/396/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (HL 1999. L 149., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 118. o.).

(2) Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 1999, L 136, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás1. fejezet, 3. kötet, 91. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/36

A Törvényszék 2019. július 2-i ítélete — Mahmoudian kontra Tanács

(T-406/15. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Közös kül- és biztonságpolitika - Az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - A tagállamok területére való belépéssel kapcsolatos korlátozás - A felperes nevének a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listáira való felvétele és az e listákon való fenntartása következtében állítólagosan elszenvedett kár megtérítése - Vagyoni kár - Nem vagyoni kár”)

(2019/C 328/38)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Fereydoun Mahmoudian (Teherán, Irán) (képviselők: A. Bahrami és N. Korogiannakis ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: R. Liudvinaviciute-Cordeiro és M. Bishop meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: A. Aresu és D. Gauci, később: A. Aresu és R. Tricot meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26 i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 195., 39. o.; helyesbítés: HL 2010. L 197.,19. o.), az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2010. július 26 i 668/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2010. L 195., 25. o.), a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2010. október 25 i 2010/644/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 281., 81. o.) és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25 i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 281., 1. o.) — amelyekkel a felperes nevét felvették és fenntartották a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listáira — elfogadása következtében a felperes által állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránt az EUMSZ 268. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék kötelezi az Európai Unió Tanácsát, hogy az elszenvedett nem vagyoni kár címén fizessen meg Fereydoun Mahmoudian részére 71 000 euró összegű kártérítést.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Fereydoun Mahmoudian, a Tanács és az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 337., 2015.10.12.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/37

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — CCPL és társai kontra Bizottság

(T-522/15. sz. ügy) (1)

(„Verseny - Kartellek - A kiskereskedelmi értékesítésre szánt élelmiszer-csomagolás piaca - Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat - A jogsértő magatartás betudhatósága - A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás - Az eladások értéke - A bírság felső határa - Arányosság - Egyenlő bánásmód - Fizetési képesség”)

(2019/C 328/39)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: CCPL — Consorzio Cooperative di Produzione e Lavoro SC (Reggio Emilia, Olaszország), Coopbox group SpA (Reggio Emilia), Poliemme Srl (Reggio Emilia), Coopbox Hispania, SL (Lorca, Spanyolország), Coopbox Eastern s. r. o. (Vágújhely, Szlovákia) (képviselők: S. Bariatti és E. Cucchiara ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben F. Jimeno Fernández, A. Biolan és P. Rossi, később F. Jimeno Fernandez, P. Rossi és L. Malferrari meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Elsődlegesen az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39563 — „élelmiszer-csomagolás kiskereskedelmi értékesítésre” ügy) 2015. június 24-én hozott C(2015) 4336 final bizottsági határozat részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, másodlagosan pedig a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39563 — „élelmiszer-csomagolás kiskereskedelmi értékesítésre” ügy) 2015. június 24-én hozott C(2015) 4336 final bizottsági határozat 2. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontját, továbbá (2) bekezdésének d) és e) pontját, valamint (4) bekezdésének c) és d) pontját megsemmisíti.

2)	A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatos költségeket is.

(1) HL C 354., 2015.10.26.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/38

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Toshiba Samsung Storage Technology és Toshiba Samsung Storage Technology Korea kontra Bizottság

(T-8/16. sz. ügy) (1)

(„Verseny - Kartellek - Az optikailemez-meghajtók piaca - Az EUMSZ 101. cikk és az EGT Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat - Két számítógépgyártó által szervezett beszerzési eljárásokkal kapcsolatos összejátszásra irányuló megállapodások - Lényeges eljárási szabályok és a védelemhez való jog megsértése - A Bizottság hatásköre - A jogsértés földrajzi kiterjedése - Egységes és folyamatos jogsértés - A megfelelő ügyintézés elve - A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás”)

(2019/C 328/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Toshiba Samsung Storage Technology Corp. (Tokió, Japán) és Toshiba Samsung Storage Technology Korea Corp. (Suwon-si, Dél-Korea) (képviselők: kezdetben M. Bay, J. Ruiz Calzado, A. Aresu és A. Scordamaglia-Tousis, később M. Bay, J. Ruiz Calzado és A. Aresu ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben N. Khan, A. Biolan és M. Farley, később A. Biolan, M. Farley és A. Cleenewerck de Crayencour meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Elsődlegesen az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39639 — „optikailemez-meghajtók”-ügy) 2015. október 21-én hozott C(2015) 7135 final bizottsági határozat teljes vagy részleges megsemmisítése, illetve — másodlagosan — a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Toshiba Samsung Storage Technology Corp. és a Toshiba Samsung Storage Technology Korea Corp. maga viseli saját költségeit, valamint kötelesek viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 98., 2016.3.14.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/38

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Yanukovych kontra Tanács

(T-244/16. és T-285/17. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Közös kül- és biztonságpolitika - Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Azon személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - A felperes nevének a jegyzéken való további szerepeltetése - A Tanács annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége, hogy a valamely harmadik állam hatóságának a határozatát a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog tiszteletben tartásával hozták”)

(2019/C 328/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Viktor Fedorovych Yanukovych (Kijev, Ukrajna) (képviselők: T. Beazley QC, E. Dean és J. Marjason-Stamp barristers)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: P. Mahnič és J.-P. Hix meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az egyrészt az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 4-i (KKBP) 2016/318 tanácsi határozat (HL 2016. L 60., 76. o.), valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 4-i (EU) 2016/311 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2016. L 60., 1. o.), másrészt pedig az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozat (HL 2017. L 58., 34. o.), valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2017. L 58., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben a felperes neve továbbra is szerepel azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékén, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 4-i (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot, az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 4-i (EU) 2016/311 tanácsi végrehajtási rendeletet, az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet megsemmisíti, amennyiben Viktor Fedorovych Yanukovych neve továbbra is szerepel azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékén, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók.

2)	Az Európai Unió Tanácsa a saját költségein felül viseli a V. F. Yanukovych részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 243., 2016.7.4.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/39

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — IPPT PAN kontra Bizottság és REA

(T-805/16. sz. ügy) (1)

(Választottbírósági kikötés - Hatodik és hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogram - A szerződések teljesítése céljából uniós követelések beszámítás útján történő érvényesítésére vonatkozó határozat - Hatékony bírói jogvédelem - Az ombudsmanhoz való fordulás joga - Költségvetési rendelet - Követelés biztos jellege - Jogos bizalom - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - A megfelelő ügyintézés elve - Hatáskörrel való visszaélés - Szerződéses felelősség - Könyvvizsgálói jelentés - Támogatható költségek)

(2019/C 328/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Instytut Podstawowych Problemów Techniki Polskiej Akademii Nauk (IPPT PAN) (Varsó, Lengyelország) (képviselő: M. Le Berre ügyvéd)

Alperesek: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: M. Siekierzyńska és P. Rosa Plaza, később: M. Siekierzyńska és F. van den Berghe), Kutatási Végrehajtó Ügynökség (képviselők: S. Payan-Lagrou és V. Canetti meghatalmazottak, segítőik: D. Waelbroeck és A. Duron ügyvédek)

A felperest támogató beavatkozó: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Egyrészt azon 2016. szeptember 6-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amely a hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogram keretében kötött két szerződés alapján a Bizottság részéről a felperessel szemben állítólagosan fennálló követeléseknek az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja keretében kötött támogatási megállapodás alapján a REA által a felperes részére fizetendő összegek beszámítása útján való behajtására irányul, másrészt az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kérelem, amely a hivatkozott hatodik keretprogram keretében kötött két szerződés szerinti állítólagos bizottsági követelések fenn nem állásának megállapítására, valamint arra irányul, hogy a hivatkozott hetedik keretirányelv keretében kötött támogatási megállapodás alapján 69 623,94 euró és késedelmi kamatok felperes részére való megfizetésére kötelezze a Bizottságot és a REÁ-t.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Az Instytut Podstawowych Problemów Techniki Polskiej Akademii Nauk (IPPT PAN) maga viseli saját költségeinek kétharmadát, valamint a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) részéről felmerült költségeket.

3)	Az Európai Bizottság maga viseli a saját költségeit, valamint az IPPT PAN részéről felmerült költségek egyharmadát.

4)	A Lengyel Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 22., 2017.1.23.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/40

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Air France kontra Bizottság

(T-894/16. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Állami támogatások - Franciaország által a Marseille Provence repülőtér és a repülőteret használó légitársaságok javára végrehajtott intézkedések - A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősítő határozat - Beruházási támogatások - A belföldi és a nemzetközi járatokra alkalmazandó repülőtéri díjak differenciálása - Az új Marseille Provence 2 terminálról induló járatok ösztönzését célzó csökkentett repülőtéri díjak - A személyében való érintettség hiánya - A versenyhelyzet lényeges érintettségének hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/43)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Société Air France (Tremblay-en-France, Franciaország) (képviselő: R. Sermier ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: S. Noë, C. Giolito és C. Georgieva-Kecsmar meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó felek: Aéroport Marseille Provence SA (Marignane, Franciaország) (képviselő: A. Lepièce ügyvéd), Ryanair DAC, korábban Ryanair Ltd (Dublin, Írország) és Airport Marketing Services Ltd (Dublin) (képviselők: E. Vahida és I.-G. Metaxas-Maranghidis ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Marseille Provence repülőtér és a repülőteret használó légitársaságok javára Franciaország által végrehajtott SA.22932 (11/C) (korábbi NN 37/07) számú intézkedésről szóló, 2014. február 20-i (EU) 2016/1698 bizottsági határozat (HL 2016. L 260, 1 o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Société Air France saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	A Ryanair DAC és az Airport Marketing Services Ltd, valamint az Aéroport Marseille Provence SA maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 46., 2017.2.13.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/41

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Transdev és társai kontra Bizottság

(T-291/17. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Franciaország által 1994 és 2008 között alkalmazott támogatási program - Az Île-de-France régió által nyújtott beruházási támogatások - A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A »létező támogatás« és az »új támogatás« fogalma - EUMSZ 107. cikk - EUMSZ 108. cikk - Az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának i. és v. alpontja - Elévülési idő - A 2015/1589 rendelet 17. cikke - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 328/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Transdev (Issy-les-Moulineaux, Franciaország), Transdev Île de France (Issy-les-Moulineaux), Transports rapides automobiles (TRA) (Villepinte, Franciaország) (képviselő: F. Salat-Baroux ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, C. Georgieva-Kecsmar és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Franciaország által az Île-de-France régióban az autóbusz-vállalkozásoknak nyújtott SA.26763 2014/C (korábbi 2012/NN) számú támogatási programokról szóló, 2017. február 2-i 2017/1470/EU bizottsági határozat (HL 2017. L 209., 24. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Transdev, a Transdev Île de France és a Transports rapides automobiles (TRA) viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 231., 2017.7.17.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/42

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Région Île-de-France kontra Bizottság

(T-292/17. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Franciaország által 1994 és 2008 között alkalmazott támogatási program - Az Île-de-France régió által nyújtott beruházási támogatások - A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Előny - Szelektív jelleg - Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése - Indokolási kötelezettség - A »létező támogatás« és az »új támogatás« fogalma - EUMSZ 108. cikk - Az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának i. és v. alpontja”)

(2019/C 328/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Région Île-de-France (Franciaország) (képviselő: J.-P. Hordies ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, C. Georgieva-Kecsmar és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Région Île-de-France a saját költségein felül köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 231., 2017.7.17.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/43

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Optile kontra Bizottság

(T-309/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 328/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Organisation professionnelle des transports d’Île de France (Optile) (Párizs, Franciaország) (képviselők: F. Thiriez és M. Dangibeaud ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, C. Georgieva-Kecsmar és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Az Organisation professionnelle des transports d’Île de France (Optile) a saját költségein felül köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 249., 2017.7.31.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/43

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Coebus és társai kontra Bizottság

(T-330/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 328/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Ceobus (Génicourt, Franciaország) és az ítélet mellékletében megnevezett további felperesek (képviselők: kezdetben D. de Combles de Nayves, később F. Segalen ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, C. Georgieva-Kecsmar és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Coebus és az ítélet mellékletében megnevezett további felperesek a saját költségeiken felül kötelesek viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 231., 2017.7.17.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/44

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — Steifer kontra EGSZB

(T-331/17. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Nyugdíjak - Az Uniónál való szolgálatba lépést megelőzően megszerzett nyugdíjjogosultság - Az Unió nyugdíjrendszerébe való átvitel - Szolgálati időre vonatkozó kedvezmény - Az uniós nyugdíjrendszerben a nyugdíjra jogosító évek számítása keretében figyelembe nem vett nyugdíjjogosultságok összegének visszatérítése - Új és lényeges tények hiánya - Menthető tévedés hiánya - Felelősség - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Guy Steifer (Brüsszel, Belgium) (képviselők: M.-A. Lucas és M. Bertha ügyvédek)

Alperes: Európai gazdasági és szociális bizottság (EGSZB) (képviselők: M. Pascua Mateo, K. Gambino és L. Camarena Januzec meghatalmazottak, segítőik: M. Troncoso Ferrer és F.-M. Hislaire ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló kérelem, amely a következőkre irányul: egyrészt az EGSZB személyzeti és pénzügyi igazgatója által 2002. október 21-én hozott, a felperes 2002. október 2-i azon kérelmét elutasító feljegyzés megsemmisítése, amelyben a felperes kérte, hogy késedelmi kamatokkal növelve térítsék meg az Európai Unió nyugdíjrendszerébe átvitt nyugdíjjogosultságai jóvá nem írt részét, valamint az említett igazgató 2003. december 15-i, a felperes nyugdíjjogosultságait rögzítő 360/03. sz. határozatának megsemmisítése, másrészt az EGSZB arra való kötelezése, hogy fizesse meg a nyugdíjjogosultságai átvitele címén a nemzeti nyugdíjhivatal által 2004. január 1-je óta az EGSZB-nek átutalt időszakos hátralékok összegét, valamint havi rendszerességgel fizesse ki a jövőben fizetendő, említett időszakos hátralékokat, harmadszor kötelezze az EGSZB-t az említett feljegyzés azon indokával a felperesnek okozott kár megtérítésére, amelyben ezen igazgató tévesen arról tájékoztatta a felperest, hogy nem jogosult semmiféle belga nyugdíjra..

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék Guy Steifert kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 231., 2017.7.17.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/45

A Törvényszék 2019. július 12-i ítélete — STIF-IDF kontra Bizottság

(T-738/17. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Franciaország által 1994 és 2008 között jogellenesen alkalmazott támogatási program - A STIF-IDF által nyújtott beruházási támogatások - A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Előny - A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével járó költségek ellentételezése - Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 328/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Syndicat Transport Île-de-France (STIF-IDF) (Párizs, Franciaország) (képviselők: B. Le Bret és C. Rydzynski ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, C. Georgieva-Kecsmar és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Syndicat Transport Île-de-France (STIF-IDF) a saját költségein felül köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 22., 2018.1.22.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/46

A Törvényszék 2019. július 9-i ítélete — Németország kontra Bizottság

(T-53/18. sz. ügy) (1)

(„Jogszabályok közelítése - 305/2011/EU rendelet - 1025/2012/EU rendelet - Építési termékek - Az EN 13341:2005 + A1:2011 és az EN 12285 - 2:2005 harmonizált szabvány - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 328/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: kezdetben T. Henze és J. Möller, később J. Möller meghatalmazottak, segítőik: M. Winkelmüller, F. van Schewick és M. Kottmann ügyvédek).

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és Sípos A. meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló kérelem először is az EN 13341:2005 + A1:2011 „Háztartási tüzelőolaj, kerozin és dízelgázolaj föld feletti, helyhez kötött, hőre lágyuló műanyag tárolótartályai” harmonizált szabványra való hivatkozásnak a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő fenntartásáról szóló, 2017. november 6-i (EU) 2017/1995 bizottsági határozat (HL 2017. L 288., 36. o.) megsemmisítése iránt, és másodszor az EN 12285–2:2005 „Gyári kialakítású acéltartályok” harmonizált szabványra való hivatkozásnak a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő fenntartásáról szóló, 2017. november 6-i (EU) 2017/1996 bizottsági határozat (HL 2017. L 288., 39. o.) megsemmisítése iránt.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Németországi Szövetségi Köztársaság viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 112., 2018.3.26.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/46

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Gollnisch kontra Parlament

(T-95/18. sz. ügy) (1)

(„Az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat - Parlamenti asszisztensi támogatás - Jogalap nélkül kifizetett összegek behajtása - Panasz - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Védelemhez való jog - Indokolási kötelezettség - Ténybeli tévedés”)

(2019/C 328/51)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bruno Gollnisch (Villiers-le-Mahieu, Franciaország) (képviselő: B. Bonnefoy-Claudet ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: S. Seyr és M. Ecker meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer, R. Meyer és A. Jensen meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Parlament főtitkárának a parlamenti asszisztensi támogatás címén jogalap nélkül kifizetett 275 984,23 euró felperestől való visszaköveteléséről szóló, 2016. július 1-jei határozatának, az ezzel kapcsolatos, 2016. július 5-i terhelési értesítésnek, valamint a questoroknak a felperes 2016. július 1-jei határozattal szemben benyújtott panaszát elutasító 2017. március 14-i határozatát megerősítő, 2017. október 23-i parlamenti elnökségi határozat megsemmisítése iránt, az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Bruno Gollnisch a saját költségein felül viseli az Európai Parlament részéről felmerült költségeket.

3)	Az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 142., 2018.4.23.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/47

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Klymenko kontra Tanács

(T-274/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 328/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Oleksandr Viktorovych Klymenko (Moszkva, Oroszország) (képviselő: M. Phelippeau ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. Vitro és P. Mahnič meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. március 5-i (KKBP) 2018/333 tanácsi határozat (HL 2018. L 63., 48. o.), valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. március 5-i (EU) 2018/326 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2018. L 63., 5. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben a felperes neve továbbra is szerepel azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékén, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók.

Az ítélet rendelkező része

2)	A Törvényszék az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 249., 2018.7.16.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/48

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Pshonka kontra Tanács

(T-285/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 328/53)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Viktor Pavlovych Pshonka (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: V. Piessevaux és R. Pekař meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

2)	A Törvényszék az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 249., 2018.7.16.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/49

A Törvényszék 2019. július 11-i ítélete — Pshonka kontra Tanács

(T-289/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 328/54)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Artem Viktorovych Pshonka (Kramatorszk, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: V. Piessevaux és R. Pekař meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

2)	A Törvényszék az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 249., 2018.7.16.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/50

A Törvényszék 2019. július 9-i ítélete — Hugo's Hotel Ltd kontra EUIPO — H'ugo's (HUGO’S BURGER Bar)

(T-397/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A HUGO’S BURGER Bar európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi H'ugo's európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 328/56)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hugo's Hotel Ltd (St. Julians, Málta) (képviselő: R. Sladden ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: E. Śliwińska és J. Ivanauskas meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: H'ugo's GmbH (München, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a H'ugo's és a Hugo's Hotel közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. május 2-án hozott határozata (R 1879/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hugo's Hotel Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 301., 2018.8.27.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/52

A Törvényszék 2019. július 9-i végzése — Scaloni és Figini kontra Bizottság

(T-158/18. sz. ügy) (1)

(„Kártérítési kereset - A hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálása - 2014/59/EU irányelv és 806/2014/EU rendelet - Állami támogatások - Alaki követelmények megsértése - Az eljárási szabályzat 76. cikkének d) pontja - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/59)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Mario Scaloni (Ancona, Olaszország) és Ennio Figini (Chiaravalle, Olaszország) (képviselő: P. Putti ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Recchia, A. Steiblytė és K.-P. Wojcik, meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament (képviselők: L. Visaggio és M. Sammut meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: E. Rebasti és J. Bauerschmidt meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 268. cikken alapuló, azon vagyoni károk megtérítése iránti kérelem, amelyek a felpereseket állítólag annak következtében érték, hogy a Bizottság megtagadta annak engedélyezését, hogy az Olasz Köztársaság állami támogatást nyújtson a Banca delle Marche javára.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Mario Scalonit és Ennio Figinit kötelezi saját költségeik, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

3)	Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 152., 2018.4.30.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/53

A Törvényszék 2019. július 5-i végzése — ArcelorMittal Bremen kontra Bizottság

(T-544/18. sz. ügy) (1)

(„Környezetvédelem - 2003/87/EK irányelv - Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - 389/2013/EU rendelet - Az ingyenes kibocsátási egységek harmonizált kiosztását érintő átmeneti szabályok - A Németországot érintő, 2013-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tábla módosításáról szóló értesítés - Az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvbe bejegyzett nemzeti kiosztási tábla módosítása iránti kérelem - Mulasztás megállapítása iránti kereset - A Bizottság által a központi tisztviselőnek az eljárás során adott utasítás - A jogvita tárgytalanná válása - Okafogyottság”)

(2019/C 328/60)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: ArcelorMittal Bremen (Bréma, Németország) (képviselők: S. Altenschmidt és D. Jacob ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland és A. Becker meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Elsődlegesen az EUMSZ 265. cikken alapuló kérelem annak megállapítása iránt, hogy a Bizottság jogellenesen tartózkodott attól, hogy a központi tisztviselőnek utasítást adjon arra vonatkozóan, hogy az Európai uniós ügyleti jegyzőkönyvbe (EUTL) bejegyzett nemzeti kiosztási táblát módosítsa a Németországi Szövetségi Köztársaság 2018. február 8-i, a felperes létesítményét érintő értesítése szerint, és másodlagosan az EUMSZ 263. cikken alapuló kérelem a Bizottság által állítólagosan 2018. augusztus 31-én elfogadott, a felperes 2018. május 14-i felszólításával kapcsolatos határozat megsemmisítése iránt.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Törvényszék elutasítja az Európai Bizottság által a felperesek amiatt való „megrovása” iránt előterjesztett kérelmet, hogy téves információkat terjesztettek a Törvényszék elé, és nem teljesítették a valóságnak megfelelő érvelésre vonatkozó eljárásjogi kötelezettségüket.

3)	A Németországi Szövetségi Köztársaság beavatkozási kérelméről már nem szükséges határozni.

4)	A Bizottság viseli saját költségeit, valamint az ArcelorMittal Bremen GmbH részéről felmerült költségeket is.

5)	A Németország maga viseli a beavatkozási kérelemhez kapcsolódó saját költségeit.

(1) HL C 399., 2018. 11. 5.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/54

A Törvényszék 2019. július 9-i végzése — VodafoneZiggo Group kontra Bizottság

(T-660/18. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Elektronikus hírközlés - A 2002/21/EK irányelv 7. cikke - A vezetékes hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása - Jelentős együttes piaci erő - Az üzemeltetők számára előírt konkrét szabályozási kötelezettségek - A nemzeti szabályozó hatóság által rendelkezésre bocsátott intézkedéstervezet - A Bizottság észrevételei - Az eljárás második szakasza megnyitásának hiánya - Keresettel meg nem támadható jogi aktus - Az eljárási szabályzat 130. cikke - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/61)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: VodafoneZiggo Group BV (Utrecht, Hollandia) (képviselők: W. Knibbeler és A. Pliego Selie ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun és L. Nicolae meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az állítólagosan a Bizottság által a holland nemzeti szabályozó hatóságnak, az Autoriteit Consument en Marktnak (fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóság, Hollandia) címzett 2018. augusztus 30-i levélben foglalt, a Bizottságnak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL 2002. L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.) 7. cikkének (3) bekezdése alapján a hatóság által rendelkezésére bocsátott intézkedéstervezettel (NL/2018/2099 és NL/2018/2100 ügyek) kapcsolatos észrevételeit tartalmazó határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Holland Királyság, valamint a T-Mobile Netherlands Holding BV, a T-Mobile Netherlands BV, a T-Mobile Thuis BV továbbá a Tele2 Nederland BV által benyújtott beavatkozási kérelemről már nem szükséges határozni.

3)	A VodafoneZiggo Group BV viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket, a beavatkozási kérelmekkel kapcsolatos költségek kivételével.

4)	A VodafoneZiggo Group, a Bizottság, a Holland Királyság, valamint a T-Mobile Netherlands Holding, a T-Mobile Netherlands, a T-Mobile Thuis és a Tele2 Nederland maga viseli a beavatkozási kérelmével kapcsolatos költségeit.

(1) HL C 4., 2019.1.7.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/55

A Törvényszék 2019. július 11-i végzése — Vattenfall Europe Nuclear Energy kontra Bizottság

(T-674/18. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Állami támogatások - A nukleáris energiáról szóló törvény [Atomgesetz] 16. módosításáról szóló törvény - A Bundesverfassungsgericht [német szövetségi alkotmánybíróság] ítéletében foglaltak teljesítése - Atomerőműveket üzemeltető társaságok - A működés leállítása - A meg nem termelt villamos energia mennyiségének pénzügyi ellentételezése - A Bizottság levele - Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése alapján való alakszerű értesítés szükségességének hiánya - Keresettel meg nem támadható jogi aktus - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/63)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Vattenfall Europe Nuclear Energy GmbH (Hamburg, Németország) (képviselők: U. Karpenstein és R. Sangi ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Stromsky és K. Herrmann meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese által aláírt és a Németországi Szövetségi Köztársaságnak címzett 2018. július 4-i bizottsági levélben foglalt állítólagos határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Németországi Szövetségi Köztársaság beavatkozási kérelméről már nem szükséges határozni.

3)	A Törvényszék a Vattenfall Europe Nuclear Energy GmbH-t kötelezi saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

4)	A Németországi Szövetségi Köztársaság, a Vattenfall Europe Nuclear Energy és a Bizottság maga viseli a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült saját költségeit.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/56

A Törvényszék 2019. július 10-i végzése — Pilatus Bank kontra EKB

(T-687/18. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Gazdaság- és monetáris politika - Hitelintézetek prudenciális felügyelete - A nemzeti felügyeleti hatóság által hozott felfüggesztő intézkedések - Kapcsolattartó személy kijelölése - Korlátozott kommunikáció az EKB-val - Eljárási szabálytalanságok - Köztes és előkészítő aktusok - Védelemhez való jog - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 328/64)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pilatus Bank plc (Ta’Xbiex, Málta) (képviselők: O. Behrends, M. Kirchner és L. Feddern ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: E. Yoo, M. Puidokas és A. Karpf meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EKB 2018. szeptember 10-i elektronikus levele azon részének megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amelyben az EKB arra szólította fel a felperest, hogy a közléseit a máltai jog alapján kijelölt illetékes személyen keresztül vagy az ő jóváhagyásával küldje meg.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék a Pilatus Bank plc-t kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/57

A Törvényszék elnökének 2019. július 15-i végzése — 3V Sigma kontra ECHA

(T-176/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - REACH - Az uvasorb HEB anyag - Értékelési eljárás - Az ECHA fellebbezési tanácsának határozata - Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2019/C 328/65)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: 3V Sigma SpA (Milánó, Olaszország) (képviselők kezdetben: C. Bryant és S. Hainsworth solicitors, segítőjük: C. Krampitz avocat, később: C. Bryant, S. Hainsworth és D. Anderson solicitors)

Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség (képviselők kezdetben: M. Heikkilä és W. Broere, később: W. Broere meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ECHA fellebbezési tanácsának az uvasorb HEB vegyi anyag értékeléséről szóló, 2019. január 15-i A-004–2017. sz. határozata végrehajtásának felfüggesztése, és következésképpen a vizsgálati eredmények benyújtására előírt határidőnek a felfüggesztés időtartamával történő meghosszabbítása és a Törvényszék elnöke által szükségesnek és megfelelőnek tartott minden más vagy járulékos intézkedés elrendelése iránt az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/59

2019. július 8-án benyújtott kereset — Landesbank Baden-Württemberg kontra ESZT

(T-480/19. sz. ügy)

(2019/C 328/69)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Landesbank Baden-Württemberg (Stuttgart, Németország) (képviselők: H. Berger és K. Rübsamen ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

a vonatkozó mellékletekkel együtt semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület 2019. április 16-i, az Egységes Szanálási Alapba a 2019. évre vonatkozóan előre fizetendő hozzájárulások kiszámításáról szóló határozatát (SRB/ES/SFR/2019/10), valamint a számítási adatokat annyiban, amennyiben a megtámadott határozat és melléklete a felperes által fizetendő hozzájárulást érinti;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának a megtámadott határozat nem megfelelő indokolás általi megsértésére alapított jogalap

—

A felperes arra hivatkozik, hogy az alperes testület nem tett eleget az indokolási kötelezettségnek, mivel a megtámadott határozatot nem indokolta kellően és a melléklet puszta számításból áll, amelyből még hozzávetőlegesen sem ismerhető meg, hogy az alperes a felperes hozzájárulását milyen megfontolások alapján számította ki. A megtámadott határozat semmiképpen sem felel meg a fokozott indokolási elvárásoknak. Az indokolási kötelezettség megsértése ezenkívül lényeges, mivel a megtámadott határozat tartalmát befolyásolja.

A második, a Charta 41. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghallgatáshoz való jognak a felperes meghallgatásának mellőzése általi megsértésre alapított jogalap

—

Az alperes testület ezenkívül megsértette a felperes meghallgatásra vonatkozó eljárási alapjogát, mivel a felperes előzetes meghallgatása nélkül hozta meg a számára előnytelen joghatásokkal járó jogi aktust. A meghallgatáshoz való jog megsértése lényeges, mivel a felperes megtámadott határozattal kapcsolatos előzetes állásfoglalása tartalmilag eltérő számítási módszer alkalmazásához vezethetett volna.

A harmadik, a Charta 47. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony jogorvoslatra vonatkozó alapvető jognak a megtámadott határozat felülvizsgálatának hiánya miatti megsértésére alapított jogalap

—

A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat megsértette a felperes hatékony jogorvoslathoz fűződő alapvető jogát, mivel a megtámadott határozat bírósági felülvizsgálata jóformán lehetetlen. Az alperes egyebekben elmulasztotta a kontradiktórius eljárás alapelvének lehetőség szerinti betartásának annak érdekében történő biztosítását, hogy a felperes a határozatot megalapozó indokokat kifogásolhassa és így jogalapjait hasznosan érvényesíthesse.

A negyedik, a 2014/59/EU irányelv (1) 103. cikke (7) bekezdése h) pontjának, az 575/2013/EU rendelet (2) 113. cikke (7) bekezdésének, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet (3) 6. cikke (5) bekezdésének első mondatának, a Charta 16. és 20. cikkének, valamint az arányosság elvének az IPS (Institutional Protection Scheme)-index szorzóval történő alkalmazása miatti megsértésére alapított jogalap

—

A felperes arra hivatkozik, hogy az alperes testület az IPS-indexet a 2014/59/EU irányelv 103. cikke (7) bekezdése h) pontjával, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésével, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (5) bekezdésének első mondatával, a Charta 16. és 20. cikkével, valamint az arányosság elvével ellentétesen nem teljes mértékben alkalmazta. Az intézményekre vonatkozó védelmi rendszer általi védelem az összes tagintézményre egyenlő mértékben terjed ki. Az intézmények között az IPS-index terén alkalmazott megkülönböztetés e rendszerrel ellentétes és önkényes. A felperesnek a legmagasabb kockázati profilú intézmények csoportjába történő besorolása nyilvánvalóan megalapozatlan és önkényes.

Az ötödik, a Charta 16 cikkének és az arányosság elvének a kockázatkiigazítási szorzó alkalmazása miatti megsértésére alapított jogalap

—

A felperes a továbbiakban arra hivatkozik, hogy az alperes testület megsértette a vállalkozási szabadságát és az arányosság elvét, mivel kockázatkiigazítási szorzókat alakított ki, amelyek nem állnak arányban a felperesnek a többi hozzájárulásra kötelezett intézményhez képest átlagon felül jó kockázati profiljával. Annak kockázata, hogy a felperes szanálásra kerüljön és a Single Resolution Fund (SRF) eszközeit kelljen felhasználni, igen csekély. Ezen eset valószínűségét éppen a kockázatkiigazítási szorzónak kell figyelembe vennie, amelynek az egyedi kockázatot kell megfelelően tükröznie.

A hatodik, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 4–7. és 9. cikkének, valamint I. mellékletének jogellenességére alapított jogalap

—

A megtámadott határozatot amiatt is semmisnek kell nyilvánítani, mivel az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 4–7. és 9. cikke, valamint I. melléklete megsérti a hatékony jogorvoslat biztosításának alapelvét és a jogbiztonság alapelvét. A felperes az EUMSZ 277. cikk alapján másodlagosan arra hivatkozhat, hogy a megtámadott határozat magasabb szintű uniós jogszabályt sért. Az EUMSZ 277. cikk azon általános alapelv kifejeződése, amely szerint a felhatalmazó szabály jogellenessége kihat az az alapján meghozott egyedi határozatokra is.

(1) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).

(2) A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 176., 1. o.).

(3) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/61

2019. július 17-én benyújtott kereset — Puma kontra EUIPO — Gemma Group (Egy ugró állat ábrázolása)

(T-510/19. sz. ügy)

(2019/C 328/70)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Puma SE (Herzogenaurach, Németország) (képviselő: P. González-Bueno Catalán de Ocón ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Gemma Group Srl (Cerasolo Ausa, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: egy ugró állatot ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése — 11 573 474. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. április 30-án hozott határozata (R 2057/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a Gemma Group S.r.l.-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/62

2019. július 19-én benyújtott kereset — Homoki kontra Bizottság

(T-517/19. sz. ügy)

(2019/C 328/71)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Homoki Andrea (Gyál, Magyarország) (képviselő: Hüttl T. ügyvéd)

Alperesek: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés — egységes szerkezetbe foglalt változata (1) 264. cikke alapján semmisítse meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (továbbiakban: OLAF) 2019. április 4. napján OF/2015/0034/B4. ügyszám alatt született OCM(2019)7991.– 04/04/2019. (olaf.c.4(2019)8720) számú határozatot, illetve a 2019. május 22. napján OF/2015/0034/B4. ügyszám alatt született OCM(2019)11506 — 22/05/2019. (olaf.c.4(2019)12610) számú határozatot azzal, hogy a 264. cikk második mondatára tekintettel hagyja helyben a határozatoknak azokat a részeit, amelyek az informátorok kilétének védelmét, illetve az OLAF belső feljegyzéseit és közbülső munkadokumentumainak a bizalmasságát célozzák;

—	kötelezze az alperest a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján a felperesi költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az OLAF az első megtámadott határozatban megtagadta a felperessel szemben az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási beruházásáról szóló OLAF-jelentéshez (az OF/2015/0034/B4 számú OLAF-ügy iratanyaga) való hozzáférést, a második megtámadott határozatban pedig elutasította a felperes által előterjesztett megerősítő kérelmet.

A megtámadott határozatok megsemmisítése iránti keresetének alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

Az első, az alapvető jogok védelmére alapított jogalap

—

A kért dokumentum megismerése a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való, a felperest az Alapjogi Charta 11. cikke alapján megillető jog körébe tartozik. A felperes szerint az alperes a kért dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása során nem végezte el az Alapjogi Chartában lefektetett alapjogi tesztet, továbbá nem végzett alapjogi mérlegelést, ezáltal pedig aránytalanul korlátozta a felperesnek a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogát.

A második, a hozzáférés tilalma általános vélelmének megdöntésére alapított jogalap

—

A felperes szerint az OLAF dokumentumai kapcsán a hozzáférés tilalmának általános vélelme jogellenes. A felperes szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető joga nem üresíthető ki úgy, hogy a jogalkalmazó az intézmények valamelyike (a jelen esetben az OLAF) által készített összes dokumentumot anélkül elvonja a nyilvánosság főszabálya alól, hogy elvégezné a kért adatok tartalmi vizsgálatát.

A harmadik, a titoktartási kötelezettség megtámadására alapított jogalap

—

A felperes sérelmezi, hogy az OLAF a titoktartási kötelezettségére hivatkozva megtagadja a dokumentumhoz való teljes hozzáférést. Nem arányos az a korlátozás, amely lehetővé teszi, hogy a titoktartási kötelezettségre hivatkozással az OLAF vizsgálatainak teljes iratanyaga el legyen zárva a nyilvánosság elől, teljes mértékben kiüresítve ezáltal az uniós polgároknak az európai uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jogát.

A negyedik, a hozzáférés jogára alapított jogalap

—

A felperes szerint nem egyeztethető össze a nyilvánosság főszabályával, hogy a jogalkalmazó csak akkor engedi meg a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz, ha a kérelmező igazolja a hozzáférés tilalmának vélelmével szemben a nyomós közérdeket. A felperes szerint az adatot kezelő szervnek kellene igazolnia, hogy fennáll a nyilvánosság korlátozását engedő kivétel.

Az ötödik, a külső nyomással és a döntéshozatali eljárás védelmével kapcsolatos indokolás hiányára alapított jogalap

—	A felperes szerint az alperes a hozzáférés jogának gyakorlása szempontjából nem végzett egyedi mérlegelést, és nem indokolta meg érdemben, hogy a kért adat pontosan milyen folyamatban lévő döntés meghozatalát szolgálja.

A hatodik, a kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos indokolás hiányára alapított jogalap

—

A felperes szerint az alperes nem igazolta, hogy a hozzáférés megadása természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetésével járna. Egy feltételezett és meg nem indokolt veszély nem üresítheti ki az adatigénylőnek a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogát.

A hetedik, a személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának igazolására alapított jogalap

—

A felperes szerint jogellenes az alperesnek a személyes adatok védelmére vonatkozó érve, mivel a közfeladat ellátása és közpénz felhasználása során korlátozottan érvényesül a személyes adatok védelme. A felperes emellett sérelmezi, hogy az alperes nem tájékoztatta a felperest arról, hogy a személyes adatok közérdekből történő megismerhetőségét igazolnia kellett volna.

A nyolcadik, a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdekre alapított jogalap

—

A felperes azt állítja, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik. A felperes a nyomós közérdeket arra alapítja, hogy a magyar hatóságoktól nem várható, hogy az OLAF által feltárt súlyos visszaélésekkel kapcsolatban érdemi vizsgálatot folytassanak. A felperes szerint e szempontból egyedül a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.

(1) HL 2010. C 83., 1. o.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/64

2019. július 25-én benyújtott kereset — Intering és társai kontra Bizottság

(T-525/19. sz. ügy)

(2019/C 328/72)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Intering SH. P.K (Obiliq, Koszovó), Steinmüller Engineering GmbH (Gummersbach, Németország), Deling d.o.o. za proizvodnju, promet i usluge (Šići bb, Tuzla, Bosznia-Hercegovina), ZM- Vikom d.o.o. za proizvodnju, konstruckcije i montažu (Šibenik, Horvátország) (képviselő: R. Spielhofen ügyvéd), egy konzorciumot alkotva

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Koszovó nevében az Európai Bizottság által képviselt alperesnek (a felperes számára egy keltezés nélküli dokumentummal 2019. június 7-én kézbesített) 2019 júniusi Ares(2019)3677456–07/06/2019. referenciaszámú határozatát, amelyben a felperest a TPP Kosovo B B1 és B2 egységében történő por- és NOx-csökkentési intézkedésekre vonatkozó, „Koszovó tiszta levegőéjért nyújtott EU-támogatás” elnevezésű program (a közzététel referenciaszáma: EuropeAid/140043/DH/WKS/XK) keretében folyó közbeszerzési eljárásban kizárta a további eljárásból, és nem vette fel a szűkített listára (Short List).

A 2019. augusztus 2-i levélben a kérelmeket a következőképpen módosították:

—

semmisítse meg a Koszovó nevében az Európai Bizottság által képviselt alperesnek (a felperes számára a 2019. július 30-i levélben kézbesített) 2019. július 29-i Ares(2019)4979920–30/07/2019. és Ares D(2019) NA/vk referenciaszámú határozatát, amelyben a felperest a TPP Kosovo B B1 és B2 egységében történő por- és NOx-csökkentési intézkedésekre vonatkozó, „Koszovó tiszta levegőéjért nyújtott EU-támogatás” elnevezésű program (a közzététel referenciaszáma: EuropeAid/140043/DH/WKS/XK) keretében történő közbeszerzési eljárásban kizárta a további eljárásból, és nem vette fel a szűkített listára (Short List).

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

Az első, az átláthatóság és az arányosság, valamint a részvételre jelentkezők egyenlő bánásmódja elvének a megsértésére alapított jogalap, mivel az alperes elmulasztotta tisztázni a felperesek által benyújtott dokumentumokkal kapcsolatos kétségeit, holott azokat illetően nyilvánvalóan kétsége volt, és a felpereseket anélkül zárta ki a további közbeszerzési eljárásból, hogy lehetőségük lett volna az említett kétséget tisztázni.

A második, az átláthatóság és az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap, mivel az alperes elmulasztotta a felperesek további közbeszerzési eljárásból való kizárásáról szóló határozatát megindokolni, ugyanakkor pedig nem tette lehetővé számukra, hogy hozzáférjenek a megtámadott határozat alapjául szolgáló részletes értékelő jelentéshez és a szűkebb listára felvett részvételre jelentkezők előnyeire és jellemzőire vonatkozó információkhoz.

A harmadik, az azon általános elv megsértésére alapított jogalap, amely alapján a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzési eljárás során nem lehet módosítani, mivel az alperes értesítése alapján a felpereseket olyan alszempontok és értelmezések alapján értékelték, amelyek tekintetében az érintett eljárás dokumentációi semmiféle rendelkezéseket nem tartalmaztak.

A negyedik, az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikke (1) bekezdésének („Az e rendelet szerint nyújtott pénzügyi támogatásoknak összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikákkal”) és 5. cikke (2) bekezdésének („A Bizottság a tagállamokkal együttműködve hozzájárul a támogatás fokozott átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez — többek között azáltal, hogy nyilvánosságra hozza a támogatás volumenére és elosztására vonatkozó adatokat, továbbá biztosítja, hogy az adatok nemzetközileg összehasonlíthatók, valamint könnyen hozzáférhetők, megoszthatók és közzétehetők legyenek”) a megsértésére alapított jogalap azon ténynél fogva, hogy ez sérti a közbeszerzési jog általános alapelveit.

Az ötödik, a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 1. cikke (3) bekezdésének („A Bizottság biztosítja, hogy a tevékenységeket az adott eszköz célkitűzéseivel összhangban és az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének megfelelően hajtsák végre”) és 1. cikke (6) bekezdésének („Az Unió adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés alapján törekszik az Unió alapjául szolgáló elveknek, azaz a demokráciának, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának az előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására”) a megsértésére alapított jogalap azon ténynél fogva, hogy ez sérti a közbeszerzési jog általános alapelveit.

A hatodik, a (2018. augusztus 2-tól érvényes) „Az Európai Unió külső tevékenységeire vonatkozó közbeszerzések és támogatások — Gyakorlati útmutató” (PRAG) rendelkezéseinek a megsértése ezen eljárás terjedelmével és (a korábban bemutatott) hirdetménynek az ajánlatkérő által megállapított pontjaival, különösen annak 17. pontjával kapcsolatban.

A hetedik, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezéseinek a megsértésére alapított jogalap, mivel az alperes nem indokolta a felperesek további közbeszerzési eljárásból való kizárásáról szóló határozatát, ugyanakkor pedig nem tette lehetővé számukra, hogy hozzáférjenek a megtámadott határozat alapjául szolgáló értékelő jelentéshez és a szűkebb listára felvett részvételre jelentkezők előnyeire és jellemzőire vonatkozó információkhoz.

A nyolcadik, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezéseinek azzal kapcsolatban történő megsértésére alapított jogalap, hogy nem indokolták meg kielégítő módon a felpereseknek a közbeszerzési eljárást megindító hirdeményben (Contract Notice) szereplő eljárásban való részvétel iránti kérelmének az elutasítását.

(1) Az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 77., 11. o.).

(2) A külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 77., 95. o.).

(3) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.).

(4) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.). Hatályon kívül helyezte az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/65

2019. július 30-án benyújtott kereset — DK kontra GSA

(T-537/19. sz. ügy)

(2019/C 328/73)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: DK (képviselők: T. Bontinck és A. Guillerme ügyvédek)

Alperes: Európai GNSS Ügynökség

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a GSA Ügynökségnek a „summary of 26 June 2017 by Mr [X]” címet viselő dokumentumhoz való teljes körű hozzáférést megtagadó 2019. május 20-i határozatát;

—	a GSA Ügynökséget kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának téves alkalmazására alapított jogalap. A felperes e tekintetben úgy véli, hogy a GNSS Ügynökség 2019. május 20-i határozata, amellyel megtagadta vele szemben a „summary of 26 June 2017 by Mr [X]” címet viselő dokumentumhoz való teljes körű hozzáférést, jogellenes, amennyiben a hozzáférés e megtagadása az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti bizalomvédelemre irányuló kivételen alapul, mivel a szóban forgó dokumentum:

—	nem hozható összefüggésbe közbiztonsági szempontokkal, mivel az az Ügynökség személyi állományával kapcsolatos ügyre vonatkozik;

—	az nem eshet [RESTREINT/RESTRICTED EU] minősítés alá.

A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) a) pontjának téves alkalmazására alapított jogalap. A felperes e tekintetben úgy véli, hogy a megtámadott határozat jogellenes, amennyiben a hozzáférés megtagadása a dokumentumban szereplő természetes személyek személyes adatainak védelmére irányuló kivételen alapul, mivel az e kivételre történő hivatkozás a jelen ügyben indokolatlan és aránytalan.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/66

2019. július 30-án benyújtott kereset — Casino, Guichard-Perrachon kontra Bizottság

(T-538/19. sz. ügy)

(2019/C 328/74)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Casino, Guichard-Perrachon (Saint-Étienne, Franciaország) (képviselők: I. Simic, G. Aubron, O. de Juvigny és T. Reymond ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 277. cikk alapján nyilvánítsa alkalmazhatatlannak az 1/2003 rendelet 20. cikkét, következésképpen semmisítse meg az Európai Bizottság 2019. május 13-i C(2019) 3761 határozatát;

—	az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg az Európai Bizottság 2019. május 13-i C(2019) 3761 határozatát;

—	a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel kizárólag egy korábban lefolytatott olyan vizsgálat alkalmával lefoglalt dokumentum alapján fogadták el, amely vizsgálatra magára is jogellenes határozat alapján került sor.

A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 20. cikkén alapul, amely rendelkezés maga is jogellenes, így az EUMSZ 277. cikk értelmében nem alkalmazható a jelen ügyben. Az említett rendelkezés ugyanis sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot, amennyiben nem teszi lehetővé a Bizottság helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatában címzett vállalkozás számára azt, hogy hatékony jogorvoslattal éljen a vizsgálat lefolytatása ellen.

3.	A harmadik, a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapvető jog megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott határozat időbeli hatálya korlátlan, tárgyi hatálya pedig egyaránt pontatlan és aránytalan.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/67

2019. július 30-án benyújtott kereset — Les Mousquetaires és ITM Entreprises kontra Bizottság

(T-539/19. sz. ügy)

(2019/C 328/75)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Les Mousquetaires (Párizs, Franciaország), ITM Entreprises (Párizs) (képviselők: N. Jalabert-Doury, K. Mebarek és B. Chemama ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	rendelje el a jelen ügynek a T-255/17. sz. üggyel való egyesítését;

—

adjon helyt az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésével szembeni jogellenességi kifogásnak, amennyiben e rendelkezés a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok végrehajtási feltételei vonatkozásában nem biztosít [az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény] 6. cikkének (1) bekezdése, továbbá 8. és 13. cikke, valamint [az Európai Unió Alapjogi Chartájának] 7. és 47. cikke értelmében vett hatékony jogorvoslatot;

—	semmisítse meg a 2019. május 13-án hozott AT.40466 — Tute 1 határozatot, amely elrendeli, hogy a Les Mousquetaires S. A. S. és annak összes leányvállalata a 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében vesse alá magát helyszíni vizsgálatnak;

—	semmisítse meg az uniós jog által biztosított védelemnek a felperesekkel szembeni megtagadását;

—	semmisítse meg a Bizottság által hozott és a felperesekkel 2019. június 18-án közölt azon határozatot, amely a folyamatos helyszíni vizsgálat keretében megvizsgált adatok vonatkozásában a felpereseket jogszerű indok nélkül megfosztja a hatékony jogorvoslathoz való jogtól;

—	az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap az alapvető jogok, a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jog azáltal történő megsértésén alapul, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok végrehajtási feltételeivel kapcsolatban nincs biztosítva hatékony jogorvoslati lehetőség.

A második jogalap a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (EGT vonatkozású szöveg) (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 20. cikkének (4) bekezdése és egyes alapvető jogok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatnak hiányos az indokolása, ezáltal pedig megfosztotta a felpereseket az ennek keretében megkövetelt alapvető biztosítékoktól.

3.	A harmadik jogalap az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése és egyes alapvető jogok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a Bizottságnak nem állt rendelkezésére egyetlen olyan valószínűsítő körülmény sem, amely igazolta volna a megtámadott határozatot.

A negyedik jogalap hatáskörrel való visszaélésen, valamint az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése és egyes alapvető jogok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat ezért nem pártatlan vizsgálatból ered, ezzel szemben pedig rendelkezik egy olyan jogi aktus minden jellemzőjével, amelyet eltérő célokból fogadtak el azokhoz képest, amelyekre kifejezetten hivatkozik.

5.	Az ötödik jogalap az 1/2003 rendelet 20. cikkének (3) és (4) bekezdése, továbbá 21. cikke, valamint egyes alapvető jogok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a felpereseket megfosztották olyan egyéb alapvető biztosítékoktól, amelyek maguk is semmisség terhe mellett vannak megkövetelve.

6.	A hatodik jogalap nyilvánvaló értékelési hibán és az arányosság elvének azáltal történő megsértésén alapul, ahogyan a Bizottság a helyszíni vizsgálat és a folyamatos helyszíni vizsgálat célszerűségéről, időtartamáról és terjedelméről határozott.

7.	A hetedik jogalap egyes alapvető jogok azon határozat által történő megsértésén alapul, amely megtagadta, hogy megfelelő védelmet biztosítson bizonyos olyan dokumentumoknak, amelyek vonatkozásában a felperesek kérték, hogy az uniós jog szerinti védelemben részesítsék azokat.

8.	A nyolcadik jogalap egyes alapvető jogok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a felpereseket jogszerű indok nélkül megfosztották attól a jogtól, hogy kérelmet terjesszenek az uniós bíróság elé az iránt, hogy a jelen kereset elbírálásáig függesszék fel a zár alá vett adatok vizsgálatát.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/68

2019. augusztus 7-én benyújtott kereset — Malacalza Investimenti kontra EKB

(T-552/19. sz. ügy)

(2019/C 328/76)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Malacalza Investimenti Srl (Genova, Olaszország) (képviselők: P. Ghiglione, E. De Giorgi és L. Amicarelli ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a Törvényszék eljárási szabályzata 91. cikke első bekezdésének c) pontja értelmében, bizonyításfelvétel jogcímén rendelje el az EKB által a Banca Carige S.p.A-val szemben 2019. január 2-án elfogadott határozat, valamint a megerősítő kérelem tárgyát alkotó egyéb dokumentumok bemutatását;

—	semmisítse meg a kereset bevezető részében meghatározott, megtámadott aktust;

—	az EKB-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az EKB 2019. június 12-i LS/LdG/19/185, az EKB által a EKB/2004/3 határozat 8. cikkének értelmében ugyanezen a napon e-mailben közölt határozata ellen irányul, amelynek tárgya a Malacalza Investimenti S.r.l által benyújtott azon megerősítő kérelem egészének elutasítása, amely azon 2019. január 2-i határozathoz való hozzáférésre irányult, amelyben az EKB kinevezte a Banca Carige S.p.A rendkívüli biztosait, valamint számos ehhez kapcsolódó dokumentum ellen.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, az EKB 2019. január 2-i határozathoz való hozzáférés megtagadó határozat jogellenességére alapított jogalap, különösen:

—	az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása; az EKB határozataihoz való hozzá nem férés általános vélelmének hiánya a kötelező jellegű, és nem csupán a tisztán eljárási jellegű intézkedésekre vonatkozó aktusokat illetően;

—	az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazási feltételei nem állnak fenn; a Banca Carige S.p.A-ra vonatkozó információk már közzétételre kerültek, beleértve a tárgyban alkalmazandó ágazati szabályozás által előírt kötelezettség jogcímén is közzétetteket.

—	az arányosság és a pártatlanság elvének megsértése, ami abból ered, hogy nem került közlésre az EKB 2019. január 2-i határozatának nem bizalmas változata;

—	az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének azon okból való megsértése, hogy a hozzáférést megtagadó határozat sérti az indokolási kötelezettséget;

—	a felperes védelemhez és bírósági felülvizsgálathoz való jogának megsértése.

A második, az EKB 2019. január 2-i határozatától eltérő, a megerősítő kérelem tárgyát alkotó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának jogellenességére alapított jogalap, különösen:

—	az EKB2004/3 határozat 4. cikke (1) bekezdése c) pontja, valamint 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdése együttes rendelkezésének megsértése és téves alkalmazása az alkalmazási feltételek nemteljesülése, az indokolási kötelezettség, illetve a védelemhez való jog megsértése okán;

—

az 1024/2003/EU rendelet (1) 27. cikkének, a 2013/36/EU irányelv (2) 53. és azt követő cikkeinek, valamint a 468/2014/EU (3) EKB rendelet 32. cikkének téves alkalmazása, következésképpen a Malacalza S.r.l nem hivatkozhatott az EKB 2019. január 2-i határozatától eltérő dokumentumokban esetlegesen szereplő információkkal kapcsolatos bizalmassági kifogásra.

(1) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.)

(2) A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. o.)

(3) Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (HL 2014. L 141., 1. o.)

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/70

2019. augusztus 9-én benyújtott kereset — Foundation for the Protection of the Traditional Cheese of Cyprus named Halloumi kontra EUIPO — Fontana Food (GRILLOUMI)

(T-555/19. sz. ügy)

(2019/C 328/77)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Foundation for the Protection of the Traditional Cheese of Cyprus named Halloumi (Nicosia, Ciprus) (képviselők: S. Malynicz QC, S. Baran barrister és V. Marsland solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Fontana Food AB (Tyresö, Svédország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: a GRILLOUMI európai uniós szóvédjegy bejelentése — 15 963 291. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. május 29-én hozott határozata (R 1355/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a saját és a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/71

2019. augusztus 9-én benyújtott kereset — Ciprusi Köztársaság kontra EUIPO — Fontana Food (GRILLOUMI)

(T-556/19. sz. ügy)

(2019/C 328/78)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ciprusi Köztársaság (képviselők: S. Malynicz QC, S. Baran barrister és V. Marsland solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Fontana Food AB (Tyresö, Svédország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: a „GRILLOUMI” európai uniós szóvédjegy bejelentése — 15 963 291. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. május 29-én hozott határozata (R 1284/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 (európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/72

2019. augusztus 9-én benyújtott kereset — Seven kontra EUIPO (7Seven)

(T-557/19. sz. ügy)

(2019/C 328/79)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Seven SpA (Leinì, Olaszország) (képviselő: L. Trevisan ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: 7Seven európai uniós ábrás védjegy — 8 252 223. sz. európai uniós védjegy

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. június 4-én hozott határozata (R 2076/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	adjon helyt a Seven SpA által benyújtott igazolási kérelemnek és a 8 252 223. sz. európai uniós védjegyre vonatkozó 14 602 687. sz. bejegyzési kérelemnek.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 104. cikkének megsértése.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/72

2019. augusztus 12-én benyújtott kereset — Julius Sämann kontra EUIPO — Maharishi Vedic University (Egy fa ábrázolása)

(T-559/19. sz. ügy)

(2019/C 328/80)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Julius Sämann Ltd (Thayngen, Svájc) (képviselő: D. Parrish solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Maharishi Vedic University Ltd (Mgarr, Málta)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: fehér, barna és sárga színből, valamint a kék szín árnyalataiból álló európai uniós ábrás védjegy bejelentése (Egy fa ábrázolása) — 15 666 639. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2019. május 16-án hozott határozata (R 1743/2018-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	adjon helyt a felperes keresetének;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a felperes részéről a jelen keresettel és az EUIPO előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/73

2019. augusztus 13-án benyújtott kereset — Lípidos Santiga kontra Bizottság

(T-561/19. sz. ügy)

(2019/C 328/81)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Lípidos Santiga, SA (Santa Perpètua de Mogoda, Spanyolország) (képviselő: P. Muñiz Fernández ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkét és e rendelet mellékletét;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes azon általános megközelítése, amelynek eredményeként a pálmaolaj a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő alapanyagnak minősül, nem arányos.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el annak megállapításával, hogy a pálmaolaj a származásától függetlenül a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő alapanyagnak minősül.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a pálmaolajnak a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő alapanyagként való besorolásakor alkalmazott kritériumok hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a megtámadott rendelet elfogadása előtt nem folytatta le a szükséges hatásvizsgálatot.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem indokolta meg azon képlet kialakítását, amely alapján a pálmaolajat a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő alapanyagként minősítette.

30.9.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/76

2019. augusztus 19-én benyújtott kereset — Leinfelder Uhren München kontra EUIPO — Schafft (Leinfelder)

(T-577/19. sz. ügy)

(2019/C 328/85)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Leinfelder Uhren München GmbH & Co. KG (München, Németország) (képviselő: S. Lüft ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Thomas Schafft (München, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: Leinfelder európai uniós szóvédjegy — 13 975 461. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. május 14-én hozott határozata (R 1930/2018-2. és R 1937/2018-2. sz. egyesített ügyek)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot azon részében, amelyben a megtámadott európai uniós szóvédjegy megszűnését a 14. osztályba tartozó áruk (karórák) és a 18. osztályba tartozó áruk (óraszíjak) vonatkozásában is megállapította;

—	utasítsa el a R 1930/2018-2. sz. ügyben a törlést kérelmező fél fellebbezését;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—	abban az esetben, ha az eljárásban más résztvevő beavatkozóként lép fel, kötelezze őt saját költségei viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 328

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. szeptember 30.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2019/C 328/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1