1. Családtámogatás
Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális
Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény és Kollégium
Budapest,
Magyarország
Presentations from each centre of all the
practices of family support PREZENTÁCIÓ
MINDEN INTÉZMÉNYBŐL, HOGY MI
TÖRTÉNIK OTT CSALÁDTÁMOGATÁS
CÍMSZÓ ALATT
2. A támogatás elsődleges célja
A családok – elsősorban a hallássérült gyermek
nevelésével összefüggően, sajátos
helyzetükben való - támogatása
Azért nagyon fontos, mert
- sokszor máshol nem kapják meg ezt a speciális
támogatást (különösen a vidéki családok)
- mert itt a legelérhetőbb számukra
3. A család/szülő támogatás legfontosabb
részterületei
1. Szülői kompetencia növelése
2. Mentálhigiénés támogatás
3. A szülő gyermek kapcsolat, kommunikáció segítése
4. Családok anyagi helyzetének javításához való hozzájárulás
5. Egyéb, az élethelyzethez igazodó aktuális segítség
Ezek a területek nem szétválaszthatóak, a konkrétan
megvalósuló egyes tevékenységek során általában ezek közül
egyszerre több is érvényesül.
4. 1. Szülői kompetencia növelése
Célja:
ismeretek átadása a hallássérüléssel,
a hallássérült gyermek nevelésével, fejlesztésével, oktatásával
kapcsolatban
Megvalósulhat:
információátadás;
készségek kialakítása;
tanácsadás;
szakemberhez, szervezethez irányítás formájában.
5. 1. Szülői kompetencia növelése
Tevékenységi formák:
– A szülő felkészítése az otthoni fejlesztésre - korai nevelés során (0-3 év)
• gyógypedagógiai foglalkozások a gyermek otthonában a szülők részvételével,
• rendszeres kiscsoportos gyógypedagógiai foglalkozások a szülők, nagyszülők
részvételével a Módszertani Intézményben
• Eszközkölcsönzés (megkönnyíti a szülők fejlesztő eszközökhöz jutását)
– Tanácsadás –minden korosztály
• a otthoni fejlesztéssel, tanulással, neveléssel
• vagy más a gyermeket érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban (pl. CI, hallókészülék,
intézményválasztás, integráció, továbbtanulás,)
pedagógusok, pszichológusok által folytatott szülőkonzultációk, szülőértekezletek;
– Előadások szervezése (szakemberek, szülők, szervezetek)
– Lehetőségteremtés a szülők közti tapasztalatok megosztására
– Nyílt napok szervezése az iskolában (speciális módszerek megismertetése
a szülőkkel)
– Játék együtt – alsó tagozatos gyerekek - szülei
– Szülőklub- szülőtanfolyamok
6. 1. Szülői kompetencia növelése
Játék együtt
Délutános nevelő a saját osztályában
Havonta egy alkalommal péntek délután
közös játék a szülőkkel és gyerekeikkel
Cél: olyan élvezetes fejlesztő játékok tanítása, amit otthon is végezhetnek (logopédiai, finommotorika)
Foglalkozások alatt:
Játék – versenyfeladatok (szülő gyerek között vagy családok között)
Pl.: Ki tudja előbb szívószállal a szörpöt kiszívni a tányérból? ; Kit tud többször vattával kapuba lőni?(fújás);
Zizi válogatás csipesszel; Karácsonykor asztali koszsoú készítése)
Játékkészítés pl: Mikado - hurkapálcikából; karika papírtányérból – játékok kipróbálása (célbadobás)
Beszélgetés közben – kinél mi a probléma, kinél mi vált be.
Füzet- játékok lejegyzése
Nehézség:
időpont egyeztetés
egyik szülő soha nem jött el gyereknek rossz érzés
Pozitívuma: szülők tanítása mellett: jó hangulat, jó közösségteremtő
7. 1. Szülői kompetencia növelése
Szülőtanfolyamok
2005-2006-os tanévtől kezdve
Célja:
– a hallássérüléssel kapcsolatos ismeretek,
– a nagyothalló gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges ismeretek, a szaktudás
átadása
– részben mentálhigiénés támogatás.
A tanfolyamok során előadásokra, óralátogatásra, iskolai foglakozások videófelvételen való
megtekintésére, beszélgetésekre, vitákra került sor.
A foglalkozásokat gyógypedagógusok, meghívott szakemberek, pszichológusok tartották.
A programok lehetővé tették,
- az ismeretszerzést
- hogy a szülők jobban megismerjék a szakembereket, bátrabban forduljanak hozzájuk
tanácsért, segítségéért,
- hogy ők maguk is kapcsolatokat köthessenek egymással.
8. 1. Szülői kompetencia növelése
Szülőtanfolyamok
A 2007-2008-as tanévben Kiadvánnyal zárult, mely az elhangzott előadások
vázlatait és diáit tartalmazta
Tartalom:
Partnereink a szülők
Együtt gyermekeinkért
Hogyan segítsünk gyermekeinknek a tanulásban?
Mentális korhoz igazodó hallásvizsgálatok
Életkori pszichés sajátosságok
Hallássérült gyermek a családban
Játszva tanulunk, tanulva játszunk
Az integrációs gyakorlat mennyiben segíti a gyermekek társadalmi
beilleszkedését? Hogyan valósul meg a gyakorlatban?
Hallássérülés –nyelvi zavarok. Az egyéni kommunikációfejlesztés útjai
Az integrációt segítő Módszertani Intézmény
9. 2. Mentálhigiénés támogatás
Cél:
Sérült gyermek születésével illetve nevelésével összefüggő
fokozott pszichés terhek csökkentése
Aktuális problémákkal való megküzdés segítése
Formái:
Szülőcsoportok
Pszichológusi megsegítés
10. 2. Mentálhigiénés támogatás
Szülőcsoportok
A korábbi Szülőtanfolyamoktól eltérően itt elsődleges cél nem az
ismeretátadás, hanem a szülők mentálhigiénés támogatása
Először a 2010-11-es tanévben
A csoportfoglalkozásokon olyan témákat érintettünk, amelyek
a hallássérült gyermekeket nevelő szülőket foglalkoztatják.
Csoportvezetők: 2 pszichológus
A meghívott hallássérült szülő nem jelent meg.
11. 2. Mentálhigiénés támogatás
Szülőcsoportok
Főbb tervezett témák:
Téma címe A foglalkozás bemutatása pár mondatban
A szülő gyermek kapcsolat sajátosságai,
ha a gyermek hallássérült
A sérültség miatt kialakuló szorosabb anya-gyermek kapcsolat.
Leválás, elszakadás, önállóság. A kapcsolat alakulása a
felnőttkorig. A jövő problémája.
Hallássérült gyermek nevelése Miben más egy hallássérült gyermek nevelése? Sajátosságok a
hallássérült gyermek nevelésében.
Integráció vagy szegregáció A integrált ill. szegregált intézményes nevelés előnyei,
hátrányai. Tapasztalatcsere a szülők között.
Tolerancia, elfogadás, beilleszkedés Mennyire toleráns a társadalom? Szülők és gyermekek
társadalmi elfogadása. Pozitív, negatív élmények megosztása.
Családi kapcsolatok.
Nevelési helyzetek Konkrét, aktuális viselkedési problémák megbeszélése.
12. 2. Mentálhigiénés támogatás
Szülőcsoportok
2011-12-es tanévben szülőcsoport hallássérült szülőknek
Miért nekik?
– a korábbi években nem sikerült őket a támogató programokba bevonni,
– kedvező helyzet - több hasonló korú, nyitott, érdeklődő, egymást jól ismerő,
egykorú gyermekeket nevelő szülő, többen közülük korábban osztálytársak
voltak intézményünkben. Reméltük, hogy az ismeretség segíti őket abban,
hogy egymást támogatva, szívesebben, kevesebb szorongással vesznek részt a
programban. (Hátrány : rivalizáció - egy helyről indultunk, ki hova jutott
valódi problémák, komolyabb nehézségek korlátozottan kerültek felszínre)
– Kommunikációs nehézségeik miatt kevésbé tudnak a gyermekneveléssel
kapcsolatos kérdéseikre választ találni.
– Többször találkoztunk hallássérült szülők gyermekeinél pszichés problémákkal,
magatartászavarral.
Csoportvezetők: 2 pszichológus
Kommunikáció: jeltolmáccsal
13. Főbb tervezett témák:
Téma címe A foglalkozás bemutatása pár mondatban
A hallássérülésből fakadó nehézségek a szülő
- gyermek kapcsolatban
Mi történik a gyermekkel, a gyermek körül? A gyermek szükségletei: jelzéseinek
meghallása, megértése, reagálás azokra. Bizonytalanságok. Kommunikációs nehézségek.
Beszéd vagy/és jelnyelv?
Hallássérült szülő hallássérült és halló
gyermekkel
A szülői szerep. Hierarchikus viszonyok: a szülői- és a gyermeki alrendszer. A család
működése. Szabályok, korlátok.
Nevelési helyzetek Konkrét, aktuális viselkedési problémák megbeszélése.
Segítségre szorulva? Kire számíthat a szülő? Ha a gyermek jobban kommunikál. Ismerősök (hallássérült, halló),
segítő szervezetek. A tágabb család. A szülők kapcsolata szüleikkel. A nagyszülők szerepe
a család életében. A szülői szerep megőrzése.
Az óvodáskor és a kisiskoláskor.
Életkori sajátosságok.
Pszichés jellegzetességek, változások, elvárható viselkedés. Különbségek halló és
hallássérült gyermekek között.
A gyermek élete az oktatási intézményben. Az óvodai, élet. az iskolakezdés, az iskola. Félelmek, elvárások. Mi segíti a gyermeket
iskolakezdéskor a változások között?
Integráció vagy szegregáció Integrált és szegregált nevelés előnyei, hátrányai. Tapasztalatcsere a szülők között. A szülők
korábbi, személyes iskolai tapasztalatai az integrációról és a szegregációról.
Hallássérült szülő az iskolában A hallássérült szülő kapcsolata a pedagógussal és a többi szülővel. A hallássérülésből, a
kommunikációs problémákból fakadó nehézségek, azok kezelési lehetőségei. Konfliktusok
együttműködést segítő módszerek.
Tolerancia, elfogadás, beilleszkedés Mennyire toleráns a társadalom? Szülők és gyermekek társadalmi elfogadása. Pozitív,
negatív élmények megosztása. Családi kapcsolatok.
14. 2. Mentálhigiénés támogatás
Szülőcsoportok
2012-2013-as tanév - Szülők iskolája
Tevékenységek a csoport foglakozásokon: előadások, beszélgetések, játékos tréning elemek
Célcsoport:
integrált és nem integrált oktatási-nevelési környezetben nevelkedő hallássérült
gyermekek, tanulók szülői;
halló és hallássérült szülők
Tervezett témák: Előítélet; A család feladata, értelme; Nevelés és következményei - Hibás
nevelési stílusok: elkényeztetés – elnyomó, autokrata nevelés; Hallássérült gyermek a
családban ; Integráció – szegregáció a gyakorlatban; CI, Nevelési kérdések
Csoportvezetők (3 fő):
gyógypedagógus, pszichológus;
integrált vagy szegregált gyermekek ellátásában résztvevő szakemberek
Kommunikáció verbálisan - nincs igény jeltolmácsra
15. 2. Mentálhigiénés támogatás
Szülőcsoportok
Szülőcsoportok tapasztalatai:
leginkább a szabad beszélgetésre van igény,
az egyes foglakozásokon a tervezett témákat sokszor nem
tudjuk tartani, de a témák többsége spontán megjelenik
csak máskor
Fő hozadéka
• a nehézségek megosztása,
• a tapasztalatcsere a szülők között (amit a szakember nem tud)
• a szülők közti kapcsolatok erősödése
alkalom a szülői igények megfogalmazására
16. 2. Mentálhigiénés támogatás
Pszichológusi megsegítés
Általában szülői megkeresésre esetén
Pl.:
• Ha krízis, trauma/veszteség éri a gyermeket
• Probléma a szülő gyermek kapcsolatban - agresszió
• nevelési kérdés – Mit tegyek?
• segítségkérés a gyermek számára – Van-e valami baj?
• Baj van a gyermekemmel – hiperaktivitás, szorongás,
autizmus stb.
• tanácskérés
17. 3. A szülő gyermek kapcsolat
segítése
Fontos, mert a kommunikációs nehézségek
hatással vannak a szülő –gyermek kapcsolatra,
annak szervezésére, megélésére.
Tevékenységi formák:
- jeltanfolyam szervezése
- Rita?
18. 3. A szülő gyermek kapcsolat segítése
Jeltanfolyam szülők számára
• Szülők felmerült igénye után került megszervezésre
• Ingyenes a SINOSZ segítségével (pályázati támogatás)
• Intézményünk helyt ad a foglalkozásoknak
• Résztvevő szülők:
– Akik jelezték igényüket
– Súlyos diszfáziás gyermekek szülei
• Fontos eredménye a szülők közti kapcsolatok erősödése; jó
hangulat
• Tapasztalat: a jelnyelv készségszintű alkalmazása halló szülők
számára nehéz, a szülők jelzése alapján a jelnyelv nem válik
elsődleges kommunikációs csatornává a szülő – gyermek
kapcsolatban
19. 3. A szülő gyermek kapcsolat segítése
• Földházi Ritának volt régen valami játékos
foglalkozása szülők és gyerekük együttes
részvételével az oviban talán. Valami
együttjátszás. Betegyük? Talán fél évig-1 évig
ment.
20. 4. Családok anyagi helyzetének
javításához való hozzájárulás
Szükséges, mert:
– Sok a hátrányos helyzetű család, különösen az intézmény szegregált és
a halmozottan sérült gyermekeket ellátó részlegében
– A sérült gyermek nevelése nagyobb anyagi terheket jelent
• Kisebb gyerekeknél anya részmunkaidőben nehezebben talál állást
• Több a költség
Megnyilvánulhat:
– kedvezményekhez, juttatásokhoz, anyagi támogatáshoz való hozzájutás
segítése
– Konkrét, a gyermek támogatásában megnyilvánuló , de ezzel a
családok anyagi helyzetét javító segítség
21. 4. Családok anyagi helyzetének
javításához való hozzájárulás
A megvalósulás formái:
– Tájékoztatás a lehetőségekről
kedvezmények, juttatások, gyermekvédelmi támogatás
pl.: utazási kedvezmények, emelt családi pótlék, ápolási díj, közgyógyellátás
– Irányítás a megfelelő szervhez, intézményhez (SINOSZ, önkormányzat ,
családsegítő szolgálat stb.)
Fontos szerep a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szakembernek
– Alapítványi támogatás (pl.: gyermekek iskolai táboroztatása, ballagási
ruha)
22. 5. Egyéb
A család élethelyzetéhez, szükségleteihez
igazodó aktuális segítség
- csak lehetőség szerint
- tkp. informális humán támogatás?
Pl.:
- a munkanélküli szülő foglalkoztatása intézményen belül
- szállási lehetőség a vendégszobában (távoli lakhely, váratlan
krízishelyzet esetén)
24. Nehézségek a családtámogatásban
• Megfelelő időpont megtalálása az iskolai programokhoz
– időhiány,
– más-más munkabeosztás,
– bentlakó-nem bentlakó gyermekek szülői máskor elérhetőek
– vidéki szülők elérésének nehézsége
• Motiválatlanság
– érdektelenség
– vannak szülők, akik még az anyagi javakért sem tudnak tenni
• Bizalmatlanság
— Az iskolai környezet miatt (létrejön-e a titoktartás)
— Hallássérült szülők bizalmatlansága a halló szakemberekkel
• Az intézmény anyagi forrásai szűkösek
Nincs rá állami keret, csak pályázati forrásból valósulhat meg
25. Tapasztalatok
Legnagyobb a motiváció:
– Kisebb gyermekek szüleinél
• még sok ismeretre, tapasztalatra van szükségük,
• gyes miatt jobban elérhetőek (nem kell a munkahelyhez igazodni)
• nagyobb szükségük van a hasonló helyzetben lévőkkel való
kapcsolat kialakítására
• leginkább a gyermekeknek szervezett foglalkozások ideje alatt
jönnek el
– Fontos döntések meghozatalakor
Pl.: CI, pályaválasztás, továbbtanulás
